Még mindig Dunakeszin esz a rosseb, mert a múlt héten a Velencei-tavon leamortizáltam az egyik kite-omat, és megjavítva Budaörsön fogom visszakapni. Azt még megvárom itt.
Addig is a helyi jellegzetességekkel szórakoztatom magam, és kénytelen vagyok még egy gasztro-posztot írni (eskü, hogy ez lesz egy darabig az utolsó...!).
Van itt péntekenként a reptéren egy termelői piac, ahol igen jó cuccokat lehet kapni (és komoly karaktert kíván az, hogy az ember ne egyszerre vegye meg őket...)
Eddig vételeztem egy kis üveg habanerós ajvárt, amit a - már régen tervben levő, és most végre elkészített - shakshuka mellé ettem (a shakshuka fetával készült, mert így csinálták a kedvenc clerkenwell-i kávézómban is, ahol annak idején általában a kollegákkal munka helyett töltöttük a délelőttöt). Ez a magyar hegyes zöld-erős paprikával hibátlan közel-keleti/balkán/magyar fúziós reggelit alkot.
Van továbbá egy srác, aki különböző dipeket árul (Nem vagyok hajlandó a "mártogatós" szót használni, annyira idétlen. Ezen kívül melléknévi igenévből képzett melléknév is, amit főnév gyanánt használnak... WTF?!? Grétsy Lászlónak meg kellett duplázni a vérnyomáscsökkentőjét, amikor meghallotta.). Ezekből megkóstoltam a vargányásat, meg a spenótos-fetást. Mindkettő kitűnő volt. Még van néhány íz, amit itt ki fogok próbálni.
Gomba-fronton találunk itt még egy őstermelőt: fehér- és barna csiperkével, laskagombával, és shitake-val képviselteti magát (mintha vargányát is láttam volna nála, de tegnapelőtt az nem volt - lehet, hogy későn mentem ki, és elfogyott). Shitake-t vettem, és olyan tagliatelle alla funghi-t csináltam belőle, amilyet eddig még soha. (Én egy nagyon kevés füstölt szalonnával indítom; az nem olasz ugyan, de szerintem nagyon adja!) Itt meg kell még jegyezni, hogy a - szintén piacos - petrezselyem íze az angolt fényévekkel körözi le.
A pasta-hoz nagyon hiányzott egy jó kiwisav; sajnos kénytelen voltam helyette valami tokaji lőrét inni. (Jó, jó; a Lidl-ben vettem - még mindig túl olcsón...)
Még betáraztam egy kis medvehagymás kecskesajtot. Ezeken kívül tartozom magamnak még egy kis füstölt kolbásszal, kürtöskaláccsal, és kacsa/libamáj pástétommal, és utána végre nyugodtan alhatok.
2021. március 21., vasárnap
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Csodás a kép.
VálaszTörlésA besütő napfény és a petrezselyem a tavasz ébredését juttatja eszünkbe. A felnyitott ajváros üveg, a pár karika paprika spontaneitást sugall, egy kiragadott hétköznapi pillanatot.
A hanyagul az oldalán fekvő kanál előrevetíti a kajára váró elkerülehetetlen véget, egyszermind méretével érékelteti az evés, mint feladat, nagyságát is.
Művész vagy Józsikám!
(Mi tagadás, érezni hogy Gordon Ramsey is dél-Londonban lakik, nem messze tőled! ;) )
Egyébként a shakshukán koriander van; a petrezselymet a gombás tésztára raktam...
Törlés:) Tibi, te jó voltál verselemzésből, ugye?
VálaszTörlésHol lakik Ramsey???
VálaszTörlés