2022. július 1., péntek

Digitális nomád

Történt aztán, hogy jött a nyár, és elkezdtük a balatoni ház agresszív felújítását. Így a ház most mérsékelten lakható, de amíg az ács srácok felrakják a tetőt, addig ők laknak benne. Le kellett vinnem viszont némi csatornát nekik, hogy a munka ne akadjon el legalább most - ha már egyszer belekezdtek két hónapos késéssel, mert nem volt cserép. (Ha valaki nem ismeri az építőanyag-ipari poszt-Covid szindrómát, akkor nézzen utána...!)

Kedd este lementem, de mivel a kite-ozásnak és a siklóernyőzésnek köszönhetően rajta tartom az ujjam a meteorológia (de főleg a szél-jelentés) ütőerén, ezért a csatornához hozzácsaptam két kite-ot, meg a három deszkát, mert péntekről szombatra eső éjszaka vihart írt. Szerda-csütörtök-pénteket kellett tehát eltöltenem a Balatonon - ami 37-40 fokban amúgy nem jelentene problémát, de én dolgozni terveztem ez idő alatt... Ha nagyon akartam volna, akkor a házban is alhattam volna a földön, de mivel a kocsi kombi, ezért abban is van majdnem olyan kényelmes fekvés, mint a padlószőnyegen - és a kocsiban legalább senki nem lép rám, ha kimegy éjjel pisálni.

Rögtönzött lakóautómban töltöm tehát az éjszakákat, amihez az EU-támogatás-bonanza melléktermékeként megszületett új máriafürdői szabadstrand nyújt egészen használható infrastruktúrát. Az, aki reggel 7 és este 8 közöttre tudja időzíteni a szarást, (amikor kinyitják a WC-ket) annak ez több mint elegendő. Mondjuk igazán csinálhattak volna meleg vizes zuhanyzót is a rohadékok, és akkor nem a vízvezeték-meleg zuhany alatt kellene tisztálkodnom, de ezt a kellemetlenséget a nappali 40 fokban tényleg nem veszem a szívemre.

Nagyobb probléma, hogy közben "business as usual" munkanapokat kell(ene) teljesítenem. Szerdán a Strand Büfében próbáltam hozzájárulni a brit GDP növekedéséhez, de sajnos a felfokozott folyadék-bevitelnek köszönhetően (ami sörökből és fröccsökből állt) csúfos kudarcot szenvedtem, mert teljesen lealjasodtam már kora délutánra. Még szerencse, hogy nem hagytam el semmit...

Csütörtökön ezért átmentem Keszthelyre, hogy ott valami légkondicionált caféban töltsem a napot - 10 éves Javascript kódot debuggolva. Az IT-sek itt valószínűleg már érzik a helyzet paradoxonát - de én megpróbáltam!

Ma Máriafürdőn folytatom, mert találtam egy puccos légkondizott éttermet, úgyhogy oda bevackolom magam. Kíváncsi leszek, hogy mennyire tudok termelékeny lenni...

2022. május 3., kedd

VLOG a TikTok-on!!!

Ha valaki még nem tudná, pár napja Spanyol motorostúrán vagyok. Technikai okokból bloggolás helyett most vloggolok. Akit érdekel, az a @jackowolf3 usernéven talál meg, és bekövethet. (asszem kukaccal kell megadni a usernevet; ez a TikTok sztenderd)

2022. március 17., csütörtök

Kevés a luxus, szolid a kényelem

Na felzárkózom egy kicsit itt... Szóval a blog mostantól "Ferencváros Nyúz", mert Pestre költöztem év elején. Vettem itt egy lakást, ami mérsékelten jó állapotú (de ez remélem idővel változni fog). Igazából a fürdőszobának, meg a konyhának nem ártana egy felújítás. Ha komoly project manager (vagy stakeholder) módjára, szakszerűen akarnék fogalmazni, akkor azt mondanám, hogy ezek "már a roadmapen vannak". (Beköltöztem a bútor nélküli lakásba, és azóta motor vásárlással-karbantartással foglalkoztam, míg a ruháimat az ágyneműtartóban és a parkettán szétszórva helyeztem el. Azért idővel majd egy hűtőt meg egy mosógépet fogok venni, de lássuk be, hogy ez már így is előrelépés ahhoz képest, hogy a Balatonról minden hétvégén feljövök a fővárosba mosni...)
A fürdő-felújítás egyébként tényleg látszik már az alagút végén. Ez azért is kívánatos, mert beköltözésemmel egy időben a lefolyóból a csempe és járólap repedéseibe ilyen - ha nem is száz, de ötvennél biztosan több-lábú kis kukacok költöztek be. (Újabb tankcsapdás szóvirággal élve úgymond "Jönnek a férgek".) Egyébként simán lehet, hogy eddig is itt voltak (csak csöndben), de azt figyeltem meg, hogy akkor látom őket gyakrabban, amikor két-három napig üres a lakás, aztán hazajövök, és egy napig teszek-veszek. Biztos igénylik az ember közelségét. Pedig én annyira nem vagyok szívélyes vendéglátó, mert többször is próbáltam ilyen bő hipós-ecetes-sós-plutóniumos-protonplazmás oldattal felmosva kiköltözésre bírni őket - eddig eredménytelenül.

Még mesélhetnék itt a fejlett ferencvárosi infrastruktúráról, amire azóta jártamban-keltemben tátott szájjal csodálkozom rá (16 éves emigrációm alatt sokat változott a város), de most ennyi fért bele ebbe a villám-helyzetjelentésbe.

2022. január 21., péntek

Lakáskultúra

Az IKEA szívén viseli a hasmenéssel küszködő mesterlövészek sorsát: