Havannát keletről egy öböl határolja, és nyugat felé haladva 3 fő részre tagolódik:
1. "Habana Vieja": az óváros, amit gyakorlatilag a turisták, és turista-látványosságok, éttermek, taxisok, és bóvli-üzletek uralnak. Felületes szemlélő azt mondaná rá, hogy "patinás".
2. "Centro Habana": lakókerület, ahol a turisták főleg szállás gyanánt tartózkodnak. Bármely pontjából 10 perc sétával még elérhető az óváros. Pár napja a városban tartózkodó külföldi azt mondaná rá, hogy "lepusztult", de egészen frissen érkezett turista inkább a "háború sújtotta terület" jelzőt használná erre a városrészre.
3. "Vedado": gyalog már messze van az óvárostól. Ez volt anno az amerikai szesz-maffia által felfuttatott kerület. Kaszinók, night-clubok, miegymás. (Már ugye régen, a forradalom előtt...)
A három kerületet északon a "Malecón" köti össze. Ez egy tengerparti kétszer két-három sávos kb. 8 km hosszú út. (Itt 1:08-nál látható először... Klipet végignézni, mert többször is felűnik benne a Malecón! Nem; nem lehet összetéveszteni mással...)
A Malecón egy fogalom: ez jelenti a fiataloknak a Nagykörutat, a Római-partot, és a Bulinegyedet egyben. Esténként mindenki megfogja a boltban vásárolt palack Havana Club-ot, és kimegy a Malecón-ra bandázni meg csajozni.
Havanna Klub...
Bár csontig kopott az ujjam, de ezt a minimális közigazgatási ismertetőt be kellett gépelnem, mert ez mind-mind alapvetés Havannával kapcsolatban...
Centro Habana-ba érkeztünk tehát, ami a sötétben (este fél 11-kor estünk be) európai szemmel meglehetősen - khmmm - "élet-szagú" benyomást kelt. Meg sem próbálok itt jelzőket találni az atmoszférára: sajnos ehhez ott kell lenni. Látni, hallani, érezni, és szagolni.
Már ekkor pontosan tudtam, hogy az ország nekem nem fog csalódást okozni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése