Haast-ban ébredés után megint összefutottunk a jenki családdal egy rövid "hellóhogyvagy?" erejéig, aztán zúztunk tovább 40-nel felfelé a Haast-passon, ami visszavisz a Déli Alpok mögé a szárazföld belsejébe. A hágón átérve az út a Wanaka és Hawea tavak mellett megy el.
Nagyjából itt pattant ki a fejemből az isteni szikra: mekkora pénzeket lehetne akasztani, ha kiadnánk bérbe a buszt valami turistának!!! Csináltam már ilyet: a kis Corollámat vitte el egy magyar srác két hétre egy mindkettőnknek tetsző összegért. Sajnos azon nem profitáltam sokat, mert majdnem az egészet kifizettem az autó kuplungozására egy nappal előtte, hogy jött érte a srác... Na de majd a busz!!! Ilyen üzembiztos járművem még soha nem volt!
Szerintem meghallhatta, ahogy beszélünk róla. Gondolta, hogy ha én strici akarok lenni, akkor ő hisztis kurva lesz: 10 percen belül elment a töltés. Megálltam az éppen szembejövő benzinkútnál, ami mellett pont volt egy autószerelő is. Megnéztem, hátha csak elszakadt az ékszij (tudtam, hogy nem, mert még otthon ellenőriztem). A benzinkúton azt mondták, hogy negyed órára vagyunk Wanakától, ahol lesz Repco (autóalkatrész-multi). Akkor hajrá - mondom: odáig még elérünk, aztán ott majd szétboritom. El is indultunk, de pár km múlva visszajött a töltés... Beértünk Wanakába, ahol Bogi berakott néhány adag mosnivalót a mosodába, amig én elmentem tankolni. Mire visszaértem, addigra ellopták a "Scenic drives in New Zealand" könyvet, amit Bogi 2 percre hagyott az asztalon a mosodában. (El is felejtettem: ez is a karácsonyi ajándékom volt...) Halmozódtak az ómenek...
Kivettük a megszáradt ruhákat, és elindultunk Queenstown felé. 20 km-rel előtte megint elment a töltés - most már végleg. Tudtam, hogy a városba még beérünk vele, és ott megint lesz Repco. Beértünk; meg is találtuk, sőt: még nyitva is volt! Egy új generátor $380, és keddre tudnák berendelni... Hát ez nem opció. Kaptam viszont telefonszámokat autó-elektromossági szerelőkhöz is, ahol talán tudok kukázni valami bontott generátort (elég sok itt a hasonló TownAce, úgyhogy jó esély volt rá, hogy lesz). Szombat délután volt, és ráadásul a Repco vasárnap is nyitva, úgyhogy még mindig nem aggódtam - hátha valami apró alkatrész kell csak bele. Még meg is uzsiztunk, aztán kivettem a generátort (Nem volt egyszerű: a rárohadt csavarok miatt egy mountain-bike-ostól kunyeráltam rozsdamaró spray-t, mert nyilván azt sem hoztam...):
Végre kijött a rohadék. Szétnyitottam. A szénkefék jók. Találtam benne valami IC-t is hűtőbordákkal: aha, ez lesz a fesszabályzó. (Persze: a generátorházra rá is volt irva.) Közben eleredt az eső (anyádba...), de aztán el is állt. Sajnos semmi gebasz nem látszott a belsején. Ezt Alex, a gépészmérnök is megerősitette. (Ő a gyereket hozta ki a mountain-bike pályára, ami mellett álltunk, de úgy tűnik, hogy jobban szórakozott azzal, hogy odajött dumálni, meg asszisztálni nekem.) Kezdtem egy kicsit elbizonytalanodni, mert a tekercseken kivül más alkatrész már nincs egy generátorban, úgyhogy nem volt érdemes tovább szétszedni (pláne, hogy a csavarok eléggé masszivan berohadtak rajta, és már igy is szétcsesztem az egyiken a nútot a csavarhúzómmal). Ha pedig a fesszabályzó fingott ki, akkor biztos, hogy a Repco-ban az sem lesz (elég speckó cuccnak tűnt). Elhatároztam, hogy most kikérem a telefonos segitséget: Zsolesszal szeretnék beszélni, az autó-villamossági professzorral (aki már a Hondámat is egy óra alatt meghekkelte az után, hogy az összes north shore-i autóvillanyos szakember rezignáltan megerősitette a halál beálltát...). Sikerült elérnem őt. Először megkérdeztem, hogy mi a bánat lehet az a gőzölgő jénai tál-szimbólum, ami még ég a műszerfalamon az akkumulátor ikon mellett. Azt mondta, hogy ha a kettő együtt ég, akkor az majdnem mindig annak a jele, hogy a fesszabályzó szart be. Remek! - mondom: azt biztosan nem fogok tudni holnap szerezni. Sebaj; mondja: majd vezényel, hogy hogyan kell a rossz alkatrészt áthidalni, és akkor túltöltéssel ugyan, de mehetünk tovább (időnként majd le kell kötni az áramkört, hogy ne csesszük szét az akksit). OK, mondom; az jó lenne, mert vasárnap biztos, hogy nem találok nyitva egy szerelőt sem. Megegyeztünk, hogy másnap megint keresem majd. Már sötétedett, úgyhogy valamennyire megmosakodtunk a permetezővel (nem nagyon tudtunk körözni, hogy rendes zuhanyt keressünk...), és lefeküdtünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése