2014. június 25., szerda

Isle of Wight

Gondoltam írok valamit, mert nincs sok ihletem dolgozni.

Csak dióhéjban... Voltunk Isle of Wight-fesztiválon. Láttuk/hallottuk a Red Hot Chilli Peppers-t, bár nem sokra emlékszünk belőle, mert pont aznap ittunk meg ketten egy üveg rumot (nem vagyunk már húsz évesek, na...). Ennek ellenére úgy en-bloc jó volt; erre a nyárra is megvolt a fesztivál-érzés.

Motorral mentünk - és szerencsére jöttünk is vissza. Még BumbleBee-t használjuk, mert akadt némi komplikáció az "új" motorral... Nem megyek bele a részletekbe, mert már úgyis mindenki unja (hát még én...). A lényeg, hogy ez volt a motorozós-kempingezős-nomád nyaralás főpróbája. Ahogy sejtettem, minden lényeges cucc felfér egy motorra - még akkor is, ha ketten megyünk (a hajszárító és a melegszendvics-sütő nem tartozik ezek közé). Még ökölnyi méretű motor-akksiról üzemelő matrac-kompresszorunk is van, vazze!

Végül egy hónap helyett csak 3 hét szabit kaptam, ami még mindig untig elég kell, hogy legyen, mert Spanyolból indulunk: Gijón-ig lekompozzuk a motort, meg magunkat. A többi már FRAZER-en múlik, aki végre túl van (majdnem) minden TLC-n, ami vásárlás után ildomos. Sőt: mégiscsak kellett kapjon egy zsír-új rozsdamentes kipufogót is, ami nem volt occsó - hogy rohadjon meg. Legalább így megint volt szerencsém behatóan tanulmányozni némi Yamaha-endzsiníringet: a Frazeren alkalmazott megoldások köszönő-viszonyban sincsenek a Kawasaki igénytelen barmolásaival...

Képek majd otthonról.

2014. június 1., vasárnap

Haccázas

Egyszer csak úgy éreztem, hogy betelt a pohár... Hiába imádom az XJR-t. Egyszerűen az elmúlt 2 hónapban gyakorlatilag a slusszkulcs volt BumbleBee azon alkatrésze, amit a legkevesebbet emelgettem. (És egyébként a tank viszi a pálmát, ami kimondottan kellemetlen tud lenni, amikor éppen tele van benzinnel...)

Szóval rohadjon meg. Hiába nem állt meg alattam soha, és még amikor két hengerrel húzta a belét, (mert összecseréltem a gyertyakábeleket miután kicseréltem a szelepfedél-tömítést) akkor is beindult. Leszarom: egyszerűen ne szivárogjon a szelepfedél; ha nem kellene szétszedni, akkor nem tudnám elbaszni az összerakást!!! (Nem érdekel, hogy 20 éves...) Sajnos BumbleBee bizony torony-magasan a legszarabb XJR, amit valaha vettem.

Szóval elpattant a húr. Mikor már harmadszor fogadtam meg, hogy a következő allűrnél eladom a picsába, akkor már tényleg elkeztem szörcsölni az AutoTrader-t...

Szeptemberben - ha az irodában a NAAAGY projekt szerencsecsillagainak a konstellációja is kedvezően alakul, és végre átadjuk ezt a rakás szart - akkor Kasiával elmegyünk egy hónap motororos túrára Európa körül. Na jó: főleg délre, mert a többi nem nagyon érdekel. ("Szóba se jöhet Skandinávia...")

Igen: egy hónap hosszú idő, de ebből most a változatosság kedvéért egyetlen napot sem akarok az út szélén generátort szerelni, Mátyás Pince előtt kifingott gyújtás-elektronikával indítózni, vagy vasárnap új gázbovdent keresni egy szlovén faluban, ahová már a varjak is csak szendvicsekkel teli hátizsákkal járnak. Eddigi majd' 39 évem alatt nagyvilági életet éltem; ez mind megvolt már.

Ezt a túrát egyszerűen a használtpiac legunalmasabban üzembiztos, ugyanakkor zavarba ejtően értéktelen motorjával szeretném megtenni, mert a vasat végül Magyarországon akarom hagyni. (Hogy végre legyen ott egy működő motorom, és ne kelljen mindig aranyárban kölcsönözni, ha arra járok.) Ezek a paraméterek lebegtek a szemem előtt, amikor fellapoztam az Internetet (AutoTrader, Gumtree, Ebay).

Egy-két óra keresés után 3 érdekesnek tűnő hirdetést találtam: két ezerkettes Banditot, meg egy hatszázas Fazert. Vasárnap volt, és az újabbik Bandit aukciója éppen aznap járt le. Ezt elvetettem, mert a kereskedés zárva volt, és nem vették fel a telefont. (Megnézés nélkül csak angolok, vagy kiwik vesznek járművet, és a motor egyébként is törött volt...) A másik Bandit tulaját is megcsörrentettem. Oxford mellett volt egy kis faluban, ami innen több, mint 2 óra autóval, és egyébként is úton volt már valaki megnézni. Felhívtam a Fazer-es pasast. A típusról csak annyit tudtam akkor, hogy mindenki jónak, de unalmasnak tartja. A motor megvolt még, és rögtön mehettem is megnézni.

Bő egy óra volt az út a kenti kisvárosba. Nyugdíjas házaspár fogadott. Én voltam az első, aki eljött megnézni. A motor az öregúré. 1 évesen vette néhány ezer mérfölddel. Azóta kizárólag munkába járásra használta, és kínos rendszerességgel mindig ugyanahhoz a dílerhez vitte szervizelni. Nem esett el vele, nem borította az oldalára. Összes számla, óraállás, két slusszkulcs, user manual(!): gyakorlatilag állatorvosi lova a makulátlan járműnek. Ilyen history-t még a legmegáltalkodottabb magyarországi cigány kereskedőnek sem lenne pofája behazudni a hirdetésébe, mert körberöhögnék...

Egy szó, mint száz: 2003-as évjárat létére a gép úgy nézett ki, mintha kb. 5-6 éves lenne. Igaz, hogy már egy éve áll, ezért új benne az akksi, mert az megdöglött. A formaság kedvéért tettem vele egy próbakört, majd 200 fontot lealkudtam az eleve nyomott árból. A következő hétvégén hoztam haza, amikor is az öreg még búcsúzóul gombokért rám tukmált még egy pár kesztyűt, egy még kibontatlan WindStopper-csuklyát, egy flakon láncsprét, egy flakon olajat, meg még egy csomó szart, amit csak úgy adott, mert ő már úgysem fogja tudni használni...

És most a típusról. Miután megvettem, azért elolvastam, hogy mi ez... Első generációs Yamaha FZS 600. 98-tól 2003-ig gyártotta a Yamaha, tehát az enyém a széria utolsó évéből való. Már az eredeti modell is majdnem tökéletes volt, de ezzel a Darth Vader-fejidommal
alig világított valamit, úgyhogy a 2002-es facelift során az ezres modellhez hasonló alien-fejet kapott,
aminek a fénye már a szembe jövők retinájában is mély nyomot hagy. 2003-ban érvénybe lépett az Euro 2-es emissziós norma, aminek a Thurdercat-ből átvett motorblokk már nem felelt meg. A 2004-től gyártott Fazerbe (FZ6) ezért már egy teljesen új blokkot raktak, ami lényegesen gyengébbre sikerült a közép-tartományban - az öreg Fazeresek köpködik is rendesen... Ennek a réginek típus-hibája nincs, hacsak az nem, hogy a leömlők rohadnak. Az enyémen még hibátlanok, mert az öreg egyszer átfestette az egész motorblokkal, meg a felnikkel együtt.

Technikailag a gép egyszerű, mint egy szög. A kiforrott megoldások viszont összeadva egy olyan könnyen motorozható, sokoldalú, rugalmas (600-as mértékkel mérve...) sporttúra motort adnak, ami méltán kente el a konkurens Honda Hornet, és a kis Bandit száját. A Fazer sláger lett.

Én még szokom. Az, hogy négy hengeres létére a twin Kawámnál kezesebb, egészen megdöbbentett. Az R1-ről való első féke is igencsak odabasz. A fejidomot, mint olyat viszont sem esztétikailag, sem funkcionálisan nem tudom értelmezni. Engem tépjen le a menetszél, ha motorozom; a szélvédelem buziknak való...! Ugyanakkor úgy vettem észre, hogy azért jut is, meg marad is a szélből. (Valószínűleg észrevétlen marad majd a Nagy Túra alatt, hogy nem fájdult meg a nyakam...) Az egyetlen dolog, amit még meg kell gyászolnom, az az őserő az XJR-ből... :(

Most kap egy olajcserét, meg egy karbiszinkront, aztán meglátjuk, hogy ráérzek -e az ízére. BumbleBee meg elmehet a picsába.