Matylda

Tényleg csak a rend kedvéért jelentem, hogy mi is lecseréljük a verdát. Nem mintha a Lexusszal bármi gond lenne - a mai napig működik benne MINDEN, és ez nem kevés elektronikus bizbaszt jelent - csak megint vettem egy Mazda MX-5-öst, és sajnos a Lexusnak mennie kell, mert itt még egy autónak is kérdőjeles a létjogosultsága.

Mostanra jutottam el odáig, hogy egyrészt a Lexus unalmasan jó volt, másrészt meg rákívántam a Mazdára, na. Most egy kicsit fel fog rázni az, hogy átülünk a luxus-szedánból egy fapados roadsterbe. Egyébként is muszáj volt MOST venni kabriót, amíg még olcsó, mert mindjárt itt a tavasz. Amióta bejött a hideg egyébként folyamatosan nézegettem a Mazdákat - láttam vagy 10-et, 15-öt... Már éppen kezdett elmenni az egésztől a kedvem, mert mind rohad. Szerencsére már csak nagyon távoli emlékeimben él a hibátlan állapotú Mk1, amit szarér-húgyér' adtam el Aucklandben, mielőtt eljöttem. Nyilván ugyanolyat szerettem volna, de az itteni felhozatal elkeserítő - pedig nem kevés van belőlük. Mivel az elmúlt egy-két évben ezek az autók elkezdtek youngtimer-státuszba kerülni, ezért az áruk is kúszik szépen felfelé, míg a küszöbjük, meg a kerékíveik pedig minden (sós) úton töltött mérfölddel rohamosan amortizálódik.

Elhatároztam, hogy lemondok mind a tökéletes állapotról, mind pedig a bukólámpás Mk1-ról, és inkább veszek egy olcsó tróger-o-mobilt, amit nem sajnálok attól, ha Kasia is vezeti (és ne adj' isten meghúzza...). Rááltam a kevésbé kívánatos Mk2-k vadászatára, és most végre belefutottam a tuti vételbe. 800-ért sikerült lecsapnom egy olyat, amit egyébként legalább a duplájáért tudnék eladni nyáron, ha akarnám. Igazából már fel voltam rá készülve, hogy ennél sokkal szarabbat fogok venni ennyiért; láttam 2500-ért is olyat, aminek rosszabb állapotban volt a küszöbje. Még a fényezés is túl karcmentes ahhoz, hogy lelkiismeret-furdalás nélkül üsse-vágja az ember...

Ezennel bemutatom Matyldát (ipszilonnal, lengyelül - mert Kasia nevezte el):

A kép (ami egyébként a hirdetésből van) egy kicsit csalóka: itt a küszöb úgy néz ki, mintha egész hosszában virágozna, pedig az csak mocsok... (valószínűleg ezért volt még meg a kocsi a hirdetés megjelenése után egy héttel...) Egyébként ő a pórnép tipikus roadstere. Semmi limitált széria, semmi parasztvakító extra: ez csak egy egyszerű 1.8-as NB. (Mondjuk legalább Torsent szerettem volna bele, de azt hiszem, hogy megleszek nélküle...)

A következő néhány hétvége folyamán Matylda kap egy kis TLC-t, hogy a szezonnak frissen, fiatalosan vághasson neki! (Ha más egyszer - a papírok szerint - "racing blue" színben pompázik...)

Józan ítélőképesség, avagy a Negyedik Birodalom tündöklése és bukása

Lakik fölöttünk egy párocska. A faszi negyvensok éves német - így mint olyat, nem Májklnak, hanem Miháelnek hívják. A nő is negyvenes, és litván (Jurga). Amikor ideköltöztem, akkor - nyilván a fegyelmezett fritz családfő döntése nyomán - egy kombi pápaszemes Mercijük volt. (A kevésbé benzinfejű olvasóknak itt zárójelben tenném hozzá, hogy a pápaszemes-széria a Mercedes történelmének toronymagasan a leghitványabb darabja). A kép csak illusztráció:

Az elmúlt 2 év alatt Michael gyakori, és elhúzódó külföldi üzleti útjainak köszönhetően a Mergába főleg Jurga gyűjtötte a mérföldeket. Ezekkel együtt azonban a horpadások és karcolások is szorgalmasan gyülekeztek az autón, amire az aljas dög akut, és rendkívül agresszív szétrohadással válaszolt. (Annak idején Bronxban megkíméltebb állapotú amerikai nagyvasakat láttam vánszorogni az igénytelen feketék alatt, mint ahogy szegény Merci a végére kinézett.)

Mivel a pápaszemesnek sajnos a Mercedes-csillagon kívül nincs semmije, ami amúgy értéket képviselne (hiszen mint gépészetileg, mind pedig a karosszériáját tekintve egy rakás szar) - és ez a használtpiaci árain is erősen meglátszik - ezért Michael szerintem nem tartotta rentábilisnek a lakatos-munkák elvégeztetését.

A ház elől eltűntek a bárgyú pápaszemek, és nemrég megjelent egy Toyota RAV4 vigyorgó pofája...