2014. augusztus 31., vasárnap

Benzingőz...

Mivel mostantól itthon vagyok, és egyelőre a telefonos interjúkon kívül nem sok tennivalóm akad, ezért 25-ös pulzusszámmal vettem tudomásul a jármű-flottám erodálódásának jeleit. Időm mint a tenger; majd most megcsinálok mindent!

Először is elszakadt a szivató-bowden a Kawán. A cseréje ujj-gyakolat: 15 perc alatt megvolt.

Utána aktuálissá vált a Lexus műszakija. Tudtam, hogy a bal hátsó gátló kuka: már a tavalyi műszakin is csak a két szimpatikus arab vizsgáztató jóindulatának (és 40 fontnak) köszönhetően ment át. Éppen ezért fogtam magam, és az egyik délután 10-15 perces vizsga-felkészítő olajsár-törölgetést végeztem el rajta. Másnap lehellet-finoman, a fekvőrendőrökön lábujjhegyen átaraszolva hajtottam el a vizsga-állomásra. A gondos karbantartás meg is hálálta magát: az autó két, percek alatt javítható, jelentéktelen problémával bukott csak meg. Ki kellett cserélni az izzót a rendszámtábla-világításban, valamint felpolírozni a be-opálosodott fényszórókat. Másnap visszavittem az autót, és büszkén vehettem át az "Átment"-feliratú oklevelet.

Nem sokáig örülhettem neki: a Kawasaki gyorsan az arcomra fagyasztotta a mosolyt... Már pár hete észrevettem, hogy az egyik teleszkóp-szimmeringem az utolsókat rúgja. Kb. 2 hete meg is adta magát. Ettől még nem estem volna kétségbe; megrendeltem az újat, ami a héten meg is érkezett. Ma álltam neki a cserének. A kerék kivétele után a sárvédőt kellett volna leszedni. A géniusz, aki ezt előttem utoljára csinálta szerintem elhagyhatott egy-egy alátétet mindkét oldalon. Pótlásuk helyett azonban - mivel a furat mélysége a villaszárban eléggé ki volt centizve - okosan rátépte az egyébként imbuszos csavarokat - hiszen mennyire elhanyagolható már az esélye annak, hogy egy sárvédő-csavar berohad a rozsdától. Még ha - ne adj Isten - ez történne, akkor viszont mi sem alkalmasabb a vörösödő fejjel előállított lazító-nyomaték átvitelére, mint az 5-ös imbuszkulcs, meg a csavar-fej, amibe belemegy... Természetesen 1 liter csavarlazító ráfújása után is elnyalódott a fej. Mindkét oldalon egy-egy - nehogy véletlenül maradjon esélyem arra, hogy a villa-szárakat valahogyan elválasszam egymástól. A sárvédő formája miatt nyilván sem a csavarokba belefúrni, sem kalapácsos csavar-kihajtóval megdolgozni nem lehet.

A legnagyobb májerek most ráhegesztenének valami hosszú nyelű krovát a csavarfejre, és kitekernék azzal.
Nekem műhely híján hegesztőm sincs itt, úgyhogy 4 szakszerű megoldás közt ingadozom, amik a befektetett pénz, munkaidő, káromkodás, és vérnyomás-emelkedés tekintetében különböznek:
  1. Összerakom az egészet, és elviszem egy szerelőhöz; szopjon vele ő...
  2. Szétbaszom szilánkokra a kurva műanyag sárvédőt, kifúrom a csavarokat a helyükről (vegyük észre, hogy műhely híján satum sincs, amibe a cuccot befogjam...), és egy bontott sárvédővel rakom össze az egész szart (most pont van egy piros az Ebayen)
  3. Flexelek két nútot a sárvédőre (a flex pont befér alá), amin keresztül lecsúsztatom a berohadt csavarokról. :) Miután kifúrtam a csavarokat, a nútokat valahogy betaknyolom a műgyantával, amit a múltkor vettem. De az is lehet, hogy csak leszarom, mert a másik két csavar is eléggé tartaná...
  4. Hagyom a picsába az egészet, mert úgyis csak novemberben kell műszakizni vinni a motort. Addigra kinyomja az összes olajat, amit majd letörlök a villáról a vizsgához...

2014. augusztus 19., kedd

Pán-Európa

Igen, lusta voltam folytatni a motoros-túra közvetítését... Visszaérve vettem csak észre azt is, hogy a kitűnő androidos mobilom levágta a képek felét. (Nem is értem, hogy hihettem el ilyen naivan, hogy normálisan működhet.)

Fényképek készültek, de Kasiának szerintem még nálam is szarabb érzéke van a fotózáshoz. Talán ennyi hulladék fényképet még senkitől nem láttam nyaralásról mutogatni, mint amennyit mi készítettünk. (Pedig a múltkor végignéztük öcsémék görögországi képeit, amiben egy egész sorozat volt a hotel-szobai klozetnak szentelve...)

Jegyzeteket sem készítettem, így sajnos csak címszavakban tudom megemlíteni, hogyan fogyott ki a benzinem Bordeaux felé a benzinkút előtt 3 kilométerrel, és vitt el a Gendarmerie (francia autópálya-rendőrség) egy kanna benyáért a kútig, meg vissza...

Elmarad az esszé-jellegű kifejtése annak is, hogy a paellától a barcelonai városnézés gyakorlatilag fosó-túrába torkollott, de legalább így tüzetesen megismertem a belváros majd összes pubjának a klotyóját...

A tenger gyümölcseinek még egy visszavágóra is futotta a két hetes túra alatt: egy seafood spagetti a velencei sétát zárta rövidre. A kagyló-polip-tintahal vacsora a fosáson kívül még 3-4 rókát is kiadott; ezek egy-egy étterem WC-jébe, valamint a kempingbe visszaérve a sövény alá szökkentek.

Nagyjából ennyi volt az említésre méltó kaland; a többi csak uncsi városnézés, zabálás, meg tengerpart...

2014. augusztus 14., csütörtök

Bréking!!!

A tegnapi napon beadtam a felmondásom. Az esemény merő véletlenségből pont egy nappal azelőtt történt, hogy bejelentette megalakulását az év legígéretesebb startupja, a "Just Optimal, Clean, Outstanding Software Solutions Limited".

Igazság szerint a brit IT szektor legmeghatározóbb szereplői már hónapok óta lélegzet-visszafojtva figyelték a bennfentesek által röviden csak "JOCO Software"-ként emlegetett formáció piacra lépésének előkészületeit. Az alapító tagok az iparágban betöltött szerepének ismeretében az első pénzügyi évre a legnagyobb elemzők az cég árbevételének meredek felfutását prognosztizálják. A középtávú előrejelzések egyetértenek abban, hogy a cég agresszív expanziójából kifolyólag 2-3 éven belül helyet követel magának az FTSE 100-ben. A legoptimistább hangok szerint akár már 5 éven belül sort keríthet a Google akvizíciójára...