Autótöröttek

December 28. (Queenstown - még mindig...)
Reggel az első dolgom az volt, hogy átálltam a Repco mellé egy árnyékos zugba (az akksi meglepően jól tartotta a delejt egész nap), és ott szedtem ki a generátort, hogy közel legyek a beszerzendő szerszámokhoz, alkatrészekhez.




Most jobban megnéztem, hogy melyik vezeték merre megy. Nagyjából összeállt a kép, hogy mi hova van kötve. Felhivtam Zsoleszt. Elmeséltem neki, hogy a fesszabályzó a szénkefe és a test között van. Ennek számomra sehogy sem volt értelme, mivel én akkor tudtam meg tőle, hogy egyrészt a szabályzó a primer áramkör feszültségét szabályozza (nem a kimenetit), másrészt pedig néha inverz módon kötik be, mint itt, hogy a test "magasságát" buzerálja... Ezek után már gyerekjáték volt bekötni egy vezetéket a szénkefe és a szabályzó közé, hogy stabil bemeneti feszültséget kapjon a primer kör... Mindössze 60-70 dollár kiadással járt, mire

1. vettem fűrészt, hogy vágjak új nútot a csavarba, amit le kellett szedni.


2. vettem sarut, amit rá kellett rakni a vezeték végére


3. beraktam a generátort, hogy kipróbáljam


4. kivettem a generátort, mert kiderült, hogy a fesszabályzót fizikailag el kell távolitani az áramkörből


5. kötöttem a szénkefék másik végére is vezetéket (hátha elnéztem valamit)


6. visszaraktam a generátort, és mindkét polaritással kipróbáltam az akksin


7. vettem vastagabb vezetéket, hogy kicseréljem a Bogi kezébe olvadt madzagokat...


8. a jó vastag vezetékekkel felszerelt generátort visszaraktam, és tovább kinoztam vele az akkut minden elképzelhető szcenárió szerint


9. megkerestem a biztositék-panelt, hátha csak ki volt olvadva valamelyik (nem volt).


10. vettem egy készlet új biztositékot, és az összeset kicserélgetve újra végigpróbáltam

Annak kellett volna történni, hogy a kivezetett vezetéket testre rakva szépen, "ragadós" szikrával záródik az áramkör, majd az autó beinditása után a gázt pumpálva fordulatszám-arányosan fényesedik/halványul a felkapcsolt világitás. Az istennek nem akart fényesedni a rohadék. (Egyébként a Repcoban megkérdeztem a fesszabályzót is. Volt nekik egy, amit viszont nem adhattak oda, mert valakinek rendelésre érkezett. Ott túrtam nyakig olajban a tetves buszt naphosszat, hogy kiiktassam a szabályzót - kb. 50 méterre az új alkatrésztől...)

Közben Bogi ebédet csinált, de utána elengedtem, hogy menjen be a városba: legalább ő csinaljon valami értelmeset... Mivel Queenstownt, meg Milford-soundot már úgyis láttuk nemrég (lerepültünk egy hosszú hétvégére), ezért nem volt életbevágó, hogy aznap én is turistáskodjak.

Ebédlő

Konyha

Mikor végül "Menj akkor a jó kurva japán anyádba!"-felkiáltással abbahagytam a szerelést, még volt bennem némi kétség a felől, hogy a szénkefék érintkeznek -e, mert a fesszabályzó eltávolitásával az egész egység félig a levegőben lógott... Összepakoltam, és bestoppoltam a "városba". Az első autó, akinek kiraktam a kezem meg is állt. Ez is egy mikrobusz volt (az egyetlen, amely szakadtabb volt, mint a miénk - azok közül legalábbis, amiket eddig láttam). Fiatal builder-srác vezette, és bevitt vele egészen a falu szívébe. Megköszöntem, és becsaptam az ajtót az ordító motorú buszon (ő némi alapjárat-problémával küszködött...). Kisétáltam a tó mellé. Három percen belül pont arra jött Bogi is. Pizzáztunk még egyet, aztán visszagyalogoltunk a buszhoz estére. Már kinéztem az autó-villamossági szerelőt, amit másnap reggel nyitáskor fogok lerohanni...

Queenstown-i látkép