Szóval rohadjon meg. Hiába nem állt meg alattam soha, és még amikor két hengerrel húzta a belét, (mert összecseréltem a gyertyakábeleket miután kicseréltem a szelepfedél-tömítést) akkor is beindult. Leszarom: egyszerűen ne szivárogjon a szelepfedél; ha nem kellene szétszedni, akkor nem tudnám elbaszni az összerakást!!! (Nem érdekel, hogy 20 éves...) Sajnos BumbleBee bizony torony-magasan a legszarabb XJR, amit valaha vettem.
Szóval elpattant a húr. Mikor már harmadszor fogadtam meg, hogy a következő allűrnél eladom a picsába, akkor már tényleg elkeztem szörcsölni az AutoTrader-t...
Szeptemberben - ha az irodában a NAAAGY projekt szerencsecsillagainak a konstellációja is kedvezően alakul, és végre átadjuk ezt a rakás szart - akkor Kasiával elmegyünk egy hónap motororos túrára Európa körül. Na jó: főleg délre, mert a többi nem nagyon érdekel. ("Szóba se jöhet Skandinávia...")
Igen: egy hónap hosszú idő, de ebből most a változatosság kedvéért egyetlen napot sem akarok az út szélén generátort szerelni, Mátyás Pince előtt kifingott gyújtás-elektronikával indítózni, vagy vasárnap új gázbovdent keresni egy szlovén faluban, ahová már a varjak is csak szendvicsekkel teli hátizsákkal járnak. Eddigi majd' 39 évem alatt nagyvilági életet éltem; ez mind megvolt már.
Ezt a túrát egyszerűen a használtpiac legunalmasabban üzembiztos, ugyanakkor zavarba ejtően értéktelen motorjával szeretném megtenni, mert a vasat végül Magyarországon akarom hagyni. (Hogy végre legyen ott egy működő motorom, és ne kelljen mindig aranyárban kölcsönözni, ha arra járok.) Ezek a paraméterek lebegtek a szemem előtt, amikor fellapoztam az Internetet (AutoTrader, Gumtree, Ebay).
Egy-két óra keresés után 3 érdekesnek tűnő hirdetést találtam: két ezerkettes Banditot, meg egy hatszázas Fazert. Vasárnap volt, és az újabbik Bandit aukciója éppen aznap járt le. Ezt elvetettem, mert a kereskedés zárva volt, és nem vették fel a telefont. (Megnézés nélkül csak angolok, vagy kiwik vesznek járművet, és a motor egyébként is törött volt...) A másik Bandit tulaját is megcsörrentettem. Oxford mellett volt egy kis faluban, ami innen több, mint 2 óra autóval, és egyébként is úton volt már valaki megnézni. Felhívtam a Fazer-es pasast. A típusról csak annyit tudtam akkor, hogy mindenki jónak, de unalmasnak tartja. A motor megvolt még, és rögtön mehettem is megnézni.
Bő egy óra volt az út a kenti kisvárosba. Nyugdíjas házaspár fogadott. Én voltam az első, aki eljött megnézni. A motor az öregúré. 1 évesen vette néhány ezer mérfölddel. Azóta kizárólag munkába járásra használta, és kínos rendszerességgel mindig ugyanahhoz a dílerhez vitte szervizelni. Nem esett el vele, nem borította az oldalára. Összes számla, óraállás, két slusszkulcs, user manual(!): gyakorlatilag állatorvosi lova a makulátlan járműnek. Ilyen history-t még a legmegáltalkodottabb magyarországi cigány kereskedőnek sem lenne pofája behazudni a hirdetésébe, mert körberöhögnék...
Egy szó, mint száz: 2003-as évjárat létére a gép úgy nézett ki, mintha kb. 5-6 éves lenne. Igaz, hogy már egy éve áll, ezért új benne az akksi, mert az megdöglött. A formaság kedvéért tettem vele egy próbakört, majd 200 fontot lealkudtam az eleve nyomott árból. A következő hétvégén hoztam haza, amikor is az öreg még búcsúzóul gombokért rám tukmált még egy pár kesztyűt, egy még kibontatlan WindStopper-csuklyát, egy flakon láncsprét, egy flakon olajat, meg még egy csomó szart, amit csak úgy adott, mert ő már úgysem fogja tudni használni...
És most a típusról. Miután megvettem, azért elolvastam, hogy mi ez... Első generációs Yamaha FZS 600. 98-tól 2003-ig gyártotta a Yamaha, tehát az enyém a széria utolsó évéből való. Már az eredeti modell is majdnem tökéletes volt, de ezzel a Darth Vader-fejidommal
Technikailag a gép egyszerű, mint egy szög. A kiforrott megoldások viszont összeadva egy olyan könnyen motorozható, sokoldalú, rugalmas (600-as mértékkel mérve...) sporttúra motort adnak, ami méltán kente el a konkurens Honda Hornet, és a kis Bandit száját. A Fazer sláger lett.
Én még szokom. Az, hogy négy hengeres létére a twin Kawámnál kezesebb, egészen megdöbbentett. Az R1-ről való első féke is igencsak odabasz. A fejidomot, mint olyat viszont sem esztétikailag, sem funkcionálisan nem tudom értelmezni. Engem tépjen le a menetszél, ha motorozom; a szélvédelem buziknak való...! Ugyanakkor úgy vettem észre, hogy azért jut is, meg marad is a szélből. (Valószínűleg észrevétlen marad majd a Nagy Túra alatt, hogy nem fájdult meg a nyakam...) Az egyetlen dolog, amit még meg kell gyászolnom, az az őserő az XJR-ből... :(
Most kap egy olajcserét, meg egy karbiszinkront, aztán meglátjuk, hogy ráérzek -e az ízére. BumbleBee meg elmehet a picsába.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése