Ebből a szögből szerintem egészen férfias...
2014. július 14., hétfő
Párizs
Nem tudom, hogy érzékeli -e mindenki, hogy a túrát a csodálatos informatikai infrastruktúrának köszönhetően kvázi élőben tudósítom. (Ha véletnenül fél óránál hosszabb időre is eláll az eső, és nem kell egy egész napig egy kempingben rohadnunk - ahol egyébként klozetpapír nincs, ugyanakkor kiváló a wifi - akkor ez azért változni fog...) Egészen megdöbbentem, hogy még az Android is igen használhatónak bizonyul az én mérsékelten kifinomult mobil-felhasználói kvalitásaimmal.
Szóval dióhéjban ami eddig történt... Meglepő módon tegnap reggel az ütemtervnek megfelelően elértük a vonatot, és át-tengeralatt-vonatoztunk Franciába. Utána a bekapcsolva felejtett "no toll roads" opciónak köszönhetően elnavigálódtunk valami ismeretlen tizenhetedik rangú útra a francia vidékre. Végül mégiscsak megérkeztünk ebbe a Párizs környéki faluba úgy, hogy még némi Eiffeltoronysanzelizédiadalívezésre is volt idő bemenni a városba. (A kamerán vannak a képek, szorri). Kasia kapott némi pragmatikus romantikát is: az egész napos junk-food után megvacsiztunk az Eiffel-torony alatt egy tipikus bisztróban. Lazaz grillezve, ribeye-steak gratin-nel, francia bor, sör, langyos nyári este, ésatöbbi, ésatöbbi...
Az eső éjjel kezdett esni, és úgy is maradt, úgyhogy most ülünk Villiers sur Orge-ben (ban?), és biztosan nem érünk oda a Pamplonai bika- futtatás utolsó napjára. Ezt bebuktuk, de állítólag holnaptól legalább újra itt a perzselő nyár...
Addig is egy kép Frazerről, aki eddig makulátlan teljesítményt (és 5.5 literes átlag-fogyasztást) nyújtott:
2014. július 13., vasárnap
Bagett
Majdnem elfelejtettem, hogy Franciaországban mindenkinek muszály egyszer bagettekkel a hóna alatt sétálni... Most ezt is kipipálhatjuk:
2014. július 12., szombat
Hurej! Hurej! Ica hali-halidej...
Ezt most ekezet nelkul irom, mert kicsit be vagyok nyomva, es most nincs kedvem elovenni a sajat laptopomat, ugyhogy Kasia-erol irok (ezen nemhogy magyar, de meg lengyel keyboard-layout sincs - nem mintha ez barmit befolyasolna...).
Nemi atrendezodes utan vegulis holnap reggel indulunk Spanyolba. Senki nem mondatja, hogy nem voltak erre utalo jelek, hiszen erre a hetvegere esot iger a meteorologia (vazzeg, le tudtam irni meg reszegen is...) Szoval holnap-holnaputan Armageddon; ez alatt a ket nap alatt kene megtennunk uszkve 1200 km-t... Erosen ambiciozus terv - tekintve, hogy eddig eletemben 600 km volt a legtobb, amit egy nap alatt motoroztam - es az nem esoben, masnaposan, felig sportmotoron tortent. De igerem, hogy az elso adando alkalommal beulok valami wifi ele, es beszamolok, hogy hol tartunk... ("de"-vel nem kezdunk mondatot, de ebben az allapotban kevesebb stilisztikai igenyesseget tudok csak ervenyre juttatni...)
Stay tuned!!!
Nemi atrendezodes utan vegulis holnap reggel indulunk Spanyolba. Senki nem mondatja, hogy nem voltak erre utalo jelek, hiszen erre a hetvegere esot iger a meteorologia (vazzeg, le tudtam irni meg reszegen is...) Szoval holnap-holnaputan Armageddon; ez alatt a ket nap alatt kene megtennunk uszkve 1200 km-t... Erosen ambiciozus terv - tekintve, hogy eddig eletemben 600 km volt a legtobb, amit egy nap alatt motoroztam - es az nem esoben, masnaposan, felig sportmotoron tortent. De igerem, hogy az elso adando alkalommal beulok valami wifi ele, es beszamolok, hogy hol tartunk... ("de"-vel nem kezdunk mondatot, de ebben az allapotban kevesebb stilisztikai igenyesseget tudok csak ervenyre juttatni...)
Stay tuned!!!
2014. június 25., szerda
Isle of Wight
Gondoltam írok valamit, mert nincs sok ihletem dolgozni.
Csak dióhéjban... Voltunk Isle of Wight-fesztiválon. Láttuk/hallottuk a Red Hot Chilli Peppers-t, bár nem sokra emlékszünk belőle, mert pont aznap ittunk meg ketten egy üveg rumot (nem vagyunk már húsz évesek, na...). Ennek ellenére úgy en-bloc jó volt; erre a nyárra is megvolt a fesztivál-érzés.
Motorral mentünk - és szerencsére jöttünk is vissza. Még BumbleBee-t használjuk, mert akadt némi komplikáció az "új" motorral... Nem megyek bele a részletekbe, mert már úgyis mindenki unja (hát még én...). A lényeg, hogy ez volt a motorozós-kempingezős-nomád nyaralás főpróbája. Ahogy sejtettem, minden lényeges cucc felfér egy motorra - még akkor is, ha ketten megyünk (a hajszárító és a melegszendvics-sütő nem tartozik ezek közé). Még ökölnyi méretű motor-akksiról üzemelő matrac-kompresszorunk is van, vazze!
Végül egy hónap helyett csak 3 hét szabit kaptam, ami még mindig untig elég kell, hogy legyen, mert Spanyolból indulunk: Gijón-ig lekompozzuk a motort, meg magunkat. A többi már FRAZER-en múlik, aki végre túl van (majdnem) minden TLC-n, ami vásárlás után ildomos. Sőt: mégiscsak kellett kapjon egy zsír-új rozsdamentes kipufogót is, ami nem volt occsó - hogy rohadjon meg. Legalább így megint volt szerencsém behatóan tanulmányozni némi Yamaha-endzsiníringet: a Frazeren alkalmazott megoldások köszönő-viszonyban sincsenek a Kawasaki igénytelen barmolásaival...
Képek majd otthonról.
Csak dióhéjban... Voltunk Isle of Wight-fesztiválon. Láttuk/hallottuk a Red Hot Chilli Peppers-t, bár nem sokra emlékszünk belőle, mert pont aznap ittunk meg ketten egy üveg rumot (nem vagyunk már húsz évesek, na...). Ennek ellenére úgy en-bloc jó volt; erre a nyárra is megvolt a fesztivál-érzés.
Motorral mentünk - és szerencsére jöttünk is vissza. Még BumbleBee-t használjuk, mert akadt némi komplikáció az "új" motorral... Nem megyek bele a részletekbe, mert már úgyis mindenki unja (hát még én...). A lényeg, hogy ez volt a motorozós-kempingezős-nomád nyaralás főpróbája. Ahogy sejtettem, minden lényeges cucc felfér egy motorra - még akkor is, ha ketten megyünk (a hajszárító és a melegszendvics-sütő nem tartozik ezek közé). Még ökölnyi méretű motor-akksiról üzemelő matrac-kompresszorunk is van, vazze!
Végül egy hónap helyett csak 3 hét szabit kaptam, ami még mindig untig elég kell, hogy legyen, mert Spanyolból indulunk: Gijón-ig lekompozzuk a motort, meg magunkat. A többi már FRAZER-en múlik, aki végre túl van (majdnem) minden TLC-n, ami vásárlás után ildomos. Sőt: mégiscsak kellett kapjon egy zsír-új rozsdamentes kipufogót is, ami nem volt occsó - hogy rohadjon meg. Legalább így megint volt szerencsém behatóan tanulmányozni némi Yamaha-endzsiníringet: a Frazeren alkalmazott megoldások köszönő-viszonyban sincsenek a Kawasaki igénytelen barmolásaival...
Képek majd otthonról.
2014. június 1., vasárnap
Haccázas
Egyszer csak úgy éreztem, hogy betelt a pohár... Hiába imádom az XJR-t. Egyszerűen az elmúlt 2 hónapban gyakorlatilag a slusszkulcs volt BumbleBee azon alkatrésze, amit a legkevesebbet emelgettem. (És egyébként a tank viszi a pálmát, ami kimondottan kellemetlen tud lenni, amikor éppen tele van benzinnel...)
Szóval rohadjon meg. Hiába nem állt meg alattam soha, és még amikor két hengerrel húzta a belét, (mert összecseréltem a gyertyakábeleket miután kicseréltem a szelepfedél-tömítést) akkor is beindult. Leszarom: egyszerűen ne szivárogjon a szelepfedél; ha nem kellene szétszedni, akkor nem tudnám elbaszni az összerakást!!! (Nem érdekel, hogy 20 éves...) Sajnos BumbleBee bizony torony-magasan a legszarabb XJR, amit valaha vettem.
Szóval elpattant a húr. Mikor már harmadszor fogadtam meg, hogy a következő allűrnél eladom a picsába, akkor már tényleg elkeztem szörcsölni az AutoTrader-t...
Szeptemberben - ha az irodában a NAAAGY projekt szerencsecsillagainak a konstellációja is kedvezően alakul, és végre átadjuk ezt a rakás szart - akkor Kasiával elmegyünk egy hónap motororos túrára Európa körül. Na jó: főleg délre, mert a többi nem nagyon érdekel. ("Szóba se jöhet Skandinávia...")
Igen: egy hónap hosszú idő, de ebből most a változatosság kedvéért egyetlen napot sem akarok az út szélén generátort szerelni, Mátyás Pince előtt kifingott gyújtás-elektronikával indítózni, vagy vasárnap új gázbovdent keresni egy szlovén faluban, ahová már a varjak is csak szendvicsekkel teli hátizsákkal járnak. Eddigi majd' 39 évem alatt nagyvilági életet éltem; ez mind megvolt már.
Ezt a túrát egyszerűen a használtpiac legunalmasabban üzembiztos, ugyanakkor zavarba ejtően értéktelen motorjával szeretném megtenni, mert a vasat végül Magyarországon akarom hagyni. (Hogy végre legyen ott egy működő motorom, és ne kelljen mindig aranyárban kölcsönözni, ha arra járok.) Ezek a paraméterek lebegtek a szemem előtt, amikor fellapoztam az Internetet (AutoTrader, Gumtree, Ebay).
Egy-két óra keresés után 3 érdekesnek tűnő hirdetést találtam: két ezerkettes Banditot, meg egy hatszázas Fazert. Vasárnap volt, és az újabbik Bandit aukciója éppen aznap járt le. Ezt elvetettem, mert a kereskedés zárva volt, és nem vették fel a telefont. (Megnézés nélkül csak angolok, vagy kiwik vesznek járművet, és a motor egyébként is törött volt...) A másik Bandit tulaját is megcsörrentettem. Oxford mellett volt egy kis faluban, ami innen több, mint 2 óra autóval, és egyébként is úton volt már valaki megnézni. Felhívtam a Fazer-es pasast. A típusról csak annyit tudtam akkor, hogy mindenki jónak, de unalmasnak tartja. A motor megvolt még, és rögtön mehettem is megnézni.
Bő egy óra volt az út a kenti kisvárosba. Nyugdíjas házaspár fogadott. Én voltam az első, aki eljött megnézni. A motor az öregúré. 1 évesen vette néhány ezer mérfölddel. Azóta kizárólag munkába járásra használta, és kínos rendszerességgel mindig ugyanahhoz a dílerhez vitte szervizelni. Nem esett el vele, nem borította az oldalára. Összes számla, óraállás, két slusszkulcs, user manual(!): gyakorlatilag állatorvosi lova a makulátlan járműnek. Ilyen history-t még a legmegáltalkodottabb magyarországi cigány kereskedőnek sem lenne pofája behazudni a hirdetésébe, mert körberöhögnék...
Egy szó, mint száz: 2003-as évjárat létére a gép úgy nézett ki, mintha kb. 5-6 éves lenne. Igaz, hogy már egy éve áll, ezért új benne az akksi, mert az megdöglött. A formaság kedvéért tettem vele egy próbakört, majd 200 fontot lealkudtam az eleve nyomott árból. A következő hétvégén hoztam haza, amikor is az öreg még búcsúzóul gombokért rám tukmált még egy pár kesztyűt, egy még kibontatlan WindStopper-csuklyát, egy flakon láncsprét, egy flakon olajat, meg még egy csomó szart, amit csak úgy adott, mert ő már úgysem fogja tudni használni...
És most a típusról. Miután megvettem, azért elolvastam, hogy mi ez... Első generációs Yamaha FZS 600. 98-tól 2003-ig gyártotta a Yamaha, tehát az enyém a széria utolsó évéből való. Már az eredeti modell is majdnem tökéletes volt, de ezzel a Darth Vader-fejidommal
alig világított valamit, úgyhogy a 2002-es facelift során az ezres modellhez hasonló alien-fejet kapott,
aminek a fénye már a szembe jövők retinájában is mély nyomot hagy. 2003-ban érvénybe lépett az Euro 2-es emissziós norma, aminek a Thurdercat-ből átvett motorblokk már nem felelt meg. A 2004-től gyártott Fazerbe (FZ6) ezért már egy teljesen új blokkot raktak, ami lényegesen gyengébbre sikerült a közép-tartományban - az öreg Fazeresek köpködik is rendesen... Ennek a réginek típus-hibája nincs, hacsak az nem, hogy a leömlők rohadnak. Az enyémen még hibátlanok, mert az öreg egyszer átfestette az egész motorblokkal, meg a felnikkel együtt.
Technikailag a gép egyszerű, mint egy szög. A kiforrott megoldások viszont összeadva egy olyan könnyen motorozható, sokoldalú, rugalmas (600-as mértékkel mérve...) sporttúra motort adnak, ami méltán kente el a konkurens Honda Hornet, és a kis Bandit száját. A Fazer sláger lett.
Én még szokom. Az, hogy négy hengeres létére a twin Kawámnál kezesebb, egészen megdöbbentett. Az R1-ről való első féke is igencsak odabasz. A fejidomot, mint olyat viszont sem esztétikailag, sem funkcionálisan nem tudom értelmezni. Engem tépjen le a menetszél, ha motorozom; a szélvédelem buziknak való...! Ugyanakkor úgy vettem észre, hogy azért jut is, meg marad is a szélből. (Valószínűleg észrevétlen marad majd a Nagy Túra alatt, hogy nem fájdult meg a nyakam...) Az egyetlen dolog, amit még meg kell gyászolnom, az az őserő az XJR-ből... :(
Most kap egy olajcserét, meg egy karbiszinkront, aztán meglátjuk, hogy ráérzek -e az ízére. BumbleBee meg elmehet a picsába.
Szóval rohadjon meg. Hiába nem állt meg alattam soha, és még amikor két hengerrel húzta a belét, (mert összecseréltem a gyertyakábeleket miután kicseréltem a szelepfedél-tömítést) akkor is beindult. Leszarom: egyszerűen ne szivárogjon a szelepfedél; ha nem kellene szétszedni, akkor nem tudnám elbaszni az összerakást!!! (Nem érdekel, hogy 20 éves...) Sajnos BumbleBee bizony torony-magasan a legszarabb XJR, amit valaha vettem.
Szóval elpattant a húr. Mikor már harmadszor fogadtam meg, hogy a következő allűrnél eladom a picsába, akkor már tényleg elkeztem szörcsölni az AutoTrader-t...
Szeptemberben - ha az irodában a NAAAGY projekt szerencsecsillagainak a konstellációja is kedvezően alakul, és végre átadjuk ezt a rakás szart - akkor Kasiával elmegyünk egy hónap motororos túrára Európa körül. Na jó: főleg délre, mert a többi nem nagyon érdekel. ("Szóba se jöhet Skandinávia...")
Igen: egy hónap hosszú idő, de ebből most a változatosság kedvéért egyetlen napot sem akarok az út szélén generátort szerelni, Mátyás Pince előtt kifingott gyújtás-elektronikával indítózni, vagy vasárnap új gázbovdent keresni egy szlovén faluban, ahová már a varjak is csak szendvicsekkel teli hátizsákkal járnak. Eddigi majd' 39 évem alatt nagyvilági életet éltem; ez mind megvolt már.
Ezt a túrát egyszerűen a használtpiac legunalmasabban üzembiztos, ugyanakkor zavarba ejtően értéktelen motorjával szeretném megtenni, mert a vasat végül Magyarországon akarom hagyni. (Hogy végre legyen ott egy működő motorom, és ne kelljen mindig aranyárban kölcsönözni, ha arra járok.) Ezek a paraméterek lebegtek a szemem előtt, amikor fellapoztam az Internetet (AutoTrader, Gumtree, Ebay).
Egy-két óra keresés után 3 érdekesnek tűnő hirdetést találtam: két ezerkettes Banditot, meg egy hatszázas Fazert. Vasárnap volt, és az újabbik Bandit aukciója éppen aznap járt le. Ezt elvetettem, mert a kereskedés zárva volt, és nem vették fel a telefont. (Megnézés nélkül csak angolok, vagy kiwik vesznek járművet, és a motor egyébként is törött volt...) A másik Bandit tulaját is megcsörrentettem. Oxford mellett volt egy kis faluban, ami innen több, mint 2 óra autóval, és egyébként is úton volt már valaki megnézni. Felhívtam a Fazer-es pasast. A típusról csak annyit tudtam akkor, hogy mindenki jónak, de unalmasnak tartja. A motor megvolt még, és rögtön mehettem is megnézni.
Bő egy óra volt az út a kenti kisvárosba. Nyugdíjas házaspár fogadott. Én voltam az első, aki eljött megnézni. A motor az öregúré. 1 évesen vette néhány ezer mérfölddel. Azóta kizárólag munkába járásra használta, és kínos rendszerességgel mindig ugyanahhoz a dílerhez vitte szervizelni. Nem esett el vele, nem borította az oldalára. Összes számla, óraállás, két slusszkulcs, user manual(!): gyakorlatilag állatorvosi lova a makulátlan járműnek. Ilyen history-t még a legmegáltalkodottabb magyarországi cigány kereskedőnek sem lenne pofája behazudni a hirdetésébe, mert körberöhögnék...
Egy szó, mint száz: 2003-as évjárat létére a gép úgy nézett ki, mintha kb. 5-6 éves lenne. Igaz, hogy már egy éve áll, ezért új benne az akksi, mert az megdöglött. A formaság kedvéért tettem vele egy próbakört, majd 200 fontot lealkudtam az eleve nyomott árból. A következő hétvégén hoztam haza, amikor is az öreg még búcsúzóul gombokért rám tukmált még egy pár kesztyűt, egy még kibontatlan WindStopper-csuklyát, egy flakon láncsprét, egy flakon olajat, meg még egy csomó szart, amit csak úgy adott, mert ő már úgysem fogja tudni használni...
És most a típusról. Miután megvettem, azért elolvastam, hogy mi ez... Első generációs Yamaha FZS 600. 98-tól 2003-ig gyártotta a Yamaha, tehát az enyém a széria utolsó évéből való. Már az eredeti modell is majdnem tökéletes volt, de ezzel a Darth Vader-fejidommal
Technikailag a gép egyszerű, mint egy szög. A kiforrott megoldások viszont összeadva egy olyan könnyen motorozható, sokoldalú, rugalmas (600-as mértékkel mérve...) sporttúra motort adnak, ami méltán kente el a konkurens Honda Hornet, és a kis Bandit száját. A Fazer sláger lett.
Én még szokom. Az, hogy négy hengeres létére a twin Kawámnál kezesebb, egészen megdöbbentett. Az R1-ről való első féke is igencsak odabasz. A fejidomot, mint olyat viszont sem esztétikailag, sem funkcionálisan nem tudom értelmezni. Engem tépjen le a menetszél, ha motorozom; a szélvédelem buziknak való...! Ugyanakkor úgy vettem észre, hogy azért jut is, meg marad is a szélből. (Valószínűleg észrevétlen marad majd a Nagy Túra alatt, hogy nem fájdult meg a nyakam...) Az egyetlen dolog, amit még meg kell gyászolnom, az az őserő az XJR-ből... :(
Most kap egy olajcserét, meg egy karbiszinkront, aztán meglátjuk, hogy ráérzek -e az ízére. BumbleBee meg elmehet a picsába.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
