Az elátkozott digó

Május magasságában írtam meg a következő kubai posztot, de a kb. 1000 fotó átszelektálásáig már nem jutottam el... Azóta történt egy s más, hiszen nyár volt. Kubára még vissza fogok térni, mert életem egyik (ha nem a) legnagyobb élménye volt, de most frissebb történésről lesz szó.

Pár hete bekövetkezett az elkerülhetetlen: betöltöttem a negyvenet. (Na jó; nem volt kőbe vésve, hogy ennek meg kell történnie, hiszen Che Guevarának sem sikerült, bár őt is egy hajszál válaszotta el tőle...) Én nem kerítettem nagy feneket a dolognak; azon kívül, hogy lementünk egy sörre a kedvenc kis sittes rock-kocsmámba itt a sarkon, én nem terveztem különösebb felfordulást rendezni.

De! Amióta eladtam a hengerfejessé vált Kawát, és egy pár új villaszárnak köszönhetően már nem húzok magam után olajcsíkot BumbleBee-vel, a gépjármű-flottám unalmas tökéletességgel tette a dolgát. Némi színt kellett, hogy vigyek a szürke hétköznapok transzportjaiba.

Majdnem minden motoros életében eljön a pillanat, amikor megkíván egy jó kis V2-t... Egy Harleyhoz még a jeles dátum ellenére is túl fiatalnak éreztem magamat, de például a Ducati Monsterrel már régóta szemeztem - kizárólag elméleti síkon, hiszen szellemileg friss értelmiségi nem követheti el azt a hibát, hogy olasz gépjárművet vesz. A Monster formája viszont annak idején akkora telitalálat volt, hogy most a Ducati eladásainak úgy 60%-áért felelős. (Nem túlzás azt állítani, hogy nélküle a gyár alkalmazottainak a nemzetközi motor-piac prémium szegmensének szereplői helyett ma a bolognai kukákat látogató patkányokkal és tunéziai menekültekkel kellene versenyezniük.)

Homályosan emlékeztem, hogy volt egy motor, ami pont úgy nézett, ki mint a Monster. A Cagiva Raptor. Ezt a modellt még a hardcore motorosok közül is csak kevesen ismerik. Még én is csak 1-2 éve tudtam meg, hogy a zászlóshajónak számító gusztustalan rovar-fejű verzióján kívül létezett egy kerek lámpás modell is belőle, ami felületes szemlélő szemével egy az egyben a Ducati Monster másolatának tűnik. Némi guglizással kiderítettem, hogy ugyanaz a fazon rajzolta a formatervet, mint a Monsterét (Miguel Angel Galuzzi - egy másik argentin!), és tényleg a Monster másolatának szánta... Az is kiderült, hogy saját tervezésű blokk helyett a Cagiva egyszerűen a Suzuki TL 1000 motorját rakta bele (amiről szintén csak a jól informált motorosok tudják, hogy az elbaszott első széria olaj-folyásait, és megcsúszó kuplungját a Suzuki hibátlanul orvosolta, és az azóta brilliáns blokkot már vagy 5 másik modellbe is belerakták, mert mellesleg kurva erősre sikerült...)

Na itt már elkezdett érdekelni a dolog, hiszen hittem, hogy a Suzuki mesterművét még az olaszok sem tudják elkúrni. A Neten még olvastam két mérvadó tesztet róla egy motoros magazin két újságírójától, akik mindketten(!) pofára estek a teszt-motorral... Emlékszem még egy felhasználói kommentre is egy kiwi fazontól, aki szerint a Raptor olyan, mint a Monster, csak lerohadások nélkül. (És neki egy időben volt mindkettő, tehát tudta.) Napnál is világosabb volt, hogy egy Raptorra van szükségem...

Itt azért közbe kell szúrnom, hogy ez a motor van annyira modern, hogy a szexi térhálós váz, és az olasz (argentin?) design mellett rendelkezik mindennel, amitől eddig féltem, mint a tűztől: computer vezérelt gyújtás, és befecskendezés; több tucat értelmetlen elektronikus szenzor. Sajnos elborult az agyam...

Találtam egyet itt London környékén. Elmentem kipróbálni. A tesztkör alatt egy zabszemet is meg tudtam volna tartani a végbél-nyílásommal; ilyet utoljára akkor éreztem motoron, amikor régen a Hungaroringen az akkor új, 172 lóerős, 172 kg-os R1-et kipróbáltam. Ha valaki nincs hozzászokva nagy köbcentis V2-esek alapjárati nyomatékához (mint például én), annak ijesztő lehet egy 1000-es V2-es - főleg hidegen. Mondjuk úgy, hogy harap, mint a láncra vert tanyasi kuvasz léböjt-kúra után...

Csabi barátom intelme ellenére ("Cagivát akarsz venni??? Normáááális vagy?") elhatároztam, hogy nekem ez kell... A motort épségben visszavittem, és vártam a Neten a tuti vételt (ez nagyon drága volt). Néhány hét múlva volt is egy az Ebay-en Manchesterben. Mivel nem volt senki, aki biddelt volna rá, ezért én lelőttem a kikiáltási árért. Az eladóval megbeszéltük, hogy felmegyek érte, és ha az említett festék-felhólyagosodáson kívül bármi komoly baja van a motornak, akkor nem hozom el. Elmentem; elhoztam. Londonba még beértem vele... Megálltam a régi irodánknál, hogy nyújtózzak egyet, de rajta hagytam a fényszórót. 3 percre. Többé nem indult be. Felhívtam Csabit, hogy jöjjön bikázni - épp akkor fejezte be a munkát... Megpróbáltam betolni is (hiszen BumbleBee-vel többször is megcsináltam), de rögtön rájöttem, hogy miért nem tolják be férfiasan a filmekben a vidia-keménységű rockerek a Harleykat...

Csabi odaért egy óra alatt, de hiába bikáztuk meg; a halott akksival azonnal leállt, ahogy levettük a kábelt (Így vegyen mindenki computeres motort! Bezzeg az MZ...) Este volt már, úgyhogy kerestünk egy helyet, ahol ott hagyhatom a motort éjszakára. Másnap visszamentem érte BumbleBee akksijával. Zuhogó esőben, anyázva, és folyamatosan a kuplungot markolászva csorogtam majdnem hazáig, amikor is a buszsávban lépésben haladva egy hirtelen mozdulattal egy paraszt rám húzta az Audiját... Furcsa mód nemhogy nekem, de még a motornak sem lett semmi baja az elgörbült fékkaron kívül, amire a gondosan, az utolsó pillanatig tartott motort letettem. A potenciális szemtanúim szájbiggyesztve tovább mentek, tehát kaptam egy telefonszámot, meg csináltam egy fotót az autó rendszámáról. Ennél jobban nem akartam forszírozni a dolgot, mert a frissen vett motor még nem volt biztosítva...

Ez 3 hete történt, mert azért volt egy elég komoly olaj-folyás, ami miatt ki kellett cserélni egy filléres alkatrészt (amire elég sokat vártam...) rajta. Tegnap állt össze a gép. Közben jelentkezett a biztosító is, hogy rendeznék a káromat - annyi úristen azért volt a paliban, hogy jelentette nekik az esetet... De hagyom a picsába, mert azért a karcolásért nem érdemes adminisztrálni.

Hát ilyen lett. És még van a kipufogók végén egy-egy kicsavarozható hangtompító...