2012. november 17., szombat

Már nagyon viszket...

Hosszabb szünet után újra itt vagyok. A nyáron akartam még írni egy szingapúros-turistás posztot, de lusta voltam. Aztán majdnem csináltam egy nyár-összefoglaló fotó-posztot, amihez remek anyagom van Csoszkánál, de többszöri kérésem ellenére még mindig nem kaptam meg tőle. (Neki ezúton is szívből üzenem, hogy lófaszt a seggébe!)

Az ősz már eléggé szürkén telt, de az események nemsokára felgyorsulnak. Éppen néhány órája lettem ugyanis szakképzett bármixer, tehát egy héten belül megveszem az egyirányú repjegyemet Londonba. Itt most nem fejtem ki e lépésemnek a motiváló erőit, mert annyira nem olvasmányos. A lényeg az, hogy: LONDON BABY!!!!! Egy szó, mint száz: úgy néz ki, hogy a változatosság kedvéért most Angliába vándorlok ki. Többen - nem is minden alap nélkül - azt gondolhatnák, hogy annyira hiányzik nekem egy újabb teljesen idegen és ismeretlen városba való költözés, mint ablakos tótnak a hanyatt esés. Nem tagadom, hogy ez is egy indokolt álláspont lehetne, de most igyekszem nem magamévá tenni, hanem inkább a rám váró újabb vérpezsdítő kalandokra fókuszálni (vidáman fesztelen eszmecserék szimpatikus pakisztáni-angolt beszélő banktisztviselőkkel és bolti eladókkal; angol és ír pub-ok előtti hányás-nyomok közt ugróiskolázni; kellemes árfekvésű bérelt szoba egymást késelő nigger junkie-k szomszédságában - ilyesmik).

Bár a papírforma azt sugallná, hogy egy magamfajta nemzetközi referenciákkal rendelkező bármixer-szoftveres polihisztor lábai előtt hever a Világ, azért nem számítok látványosan gyors és átütő sikerre. Mivel most járok az emigráns cipőjében harmadszor, ezért meglehetős biztonsággal állíthatom, hogy a kivándorló sorsa általában nem az, hogy egy hónap elteltével már egy penthouse konyhájában tér magához, ahol kiemeli a fejét a vödör kaviárból, majd a kezében levő üres Dom Perignon-os üveget lóbálva kibotorkál a teraszra, hogy ott mélyeket szippantson a medence szélén fekvő szőke luxuskurvák seggére húzott kokain-csíkokból.

De most is, mint eddig mindig: én állhatatos leszek...

Maradjatok velem: folyt. köv.!!!

3 megjegyzés:

  1. az uj-zelandi allampolgarsag meg megvan?
    csak hogy mehess tovabb auszraliaba ha majd unod
    az orokke szurke eget...

    VálaszTörlés
  2. Sok sikert Joco! Es varom a folytatast. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszi! Már kezdem emelni a fordulatszámot; remélhetőleg ez a bloggoló-ihletemre is hatással lesz... :)

      Törlés