Á, semmi különös, csak éppen ráérek, és a múltkor feltöltöttem a fotókat a kameránkról, meg a telefonról... A többsége nyilván szar lett (hiszen én csináltam), de azért van köztük néhány érdekes.
1. Cosmopolitan-koktél intravénás bevitelre:
2. Bjutiful vjú az irodában - közvetlen az asztalomtól:
3. Az Archangel pub étlapja: Kiwi Burger (nyilván céklával, ananásszal, és tojással):
4. Ebben a városban a legnagyobb celebeknek egy perc magánéletük sem lehetne megfelelő helyettes-alteregó nélkül:
5. Egy földim: Jonah Lomu (a valaha debütált legfiatalabb All Black):
6. Disco-Barkas a "London Motor Museum" udvarán (hogy ez a hely mekkora szar volt...):
7. Kedvesem (és Kasia):
2013. október 19., szombat
2013. október 7., hétfő
Film-ajánló
A meglehetősen autóbuzi landlordunk tanácsára megnéztem a "Closer to the edge" című dokumentum-filmet. A Man-TT-ről szól; egy pilóta (Guy Martin) szemszögéből mutatja be a 2010-es év versenyét. A Man-TT - aki nem tudná - a leghírhedtebb, és legkomolyabb múltú utcai motorverseny. Évente rendezik meg itt, az Isle of Man szigeten, és minden évben meghal(nak) rajta valaki(k). Ergo kizárólag szénacél-, illetve vidia-tökű megszállott őrültek méretik meg magukat. A főszereplő észak-angol; egy igazi beleszarós májer (civilben egyébként teherautó-szerelő). Sajnos a filmhez kötelező a felirat, mert még azzal együtt is többször kellett visszaléptetnem, hogy felfogjam, hogy miről beszél. (Szarjon sünt, aki így beszéli az angolt...)
A többi kiderül a filmből. Az első 40 perc kicsit lassú, de utána egész komoly drámává fejlődik.
Minden motorosnak kötelező olvasmány!
A többi kiderül a filmből. Az első 40 perc kicsit lassú, de utána egész komoly drámává fejlődik.
Minden motorosnak kötelező olvasmány!
2013. október 6., vasárnap
A változatosság kedvéért...
... most egy szerelős poszt következik!!!
Mióta a megvásárlása után összeszögeltem a Lexust, azóta egyszerűen semmi bloggolni való témát nem szolgáltat... Mondjuk kb. egy hónapja volt műszakizni, amit viszonylag fennakadás-mentesen teljesített. Ugyan a bal hátsó gátlóból elegánsan elfolyt az olaj, de a segítőkész közel-keleti vizsgabiztos két alternatívát is kínált a probléma megoldására:
Egyik reggel észrevettem, hogy a már meleg motor alapjárata 900 körül van (amúgy olyan 1050-re van belőve). Az egyik piros lámpánál néztem le a fordulatszámmérőre, mert már régóta haladtam egy kiherélt csövű V2-es motor előtt/mögött/mellett, amitől nem hallottam Bumble Bee hangját. Amikor a V2-es eltűnt, már hallottam is, hogy csak 3 hengerem jár. Hogy teljes legyen az öröm, két piros lámpával később egy Gixerres srác állt meg mellettem, és átszólt, hogy egy csavar van a hátsó gumimban. Milyen jó szeme van, hogy észrevette - gondoltam, de a cégbe beérve kiderült, hogy azért nem kellett ehhez sas-szem:
Nap közben elvittem egy műhelybe a gumit helyrerakni, hogy legalább haza tudjak menni vele - épp jókor, mert már nem sok nyomás volt benne. Akkor már nagyon beteg volt a motor, de még délután hazavitt. A szerelő Humor Herold angol fivére volt személyesen, de a lényeg, hogy a kíváncsiság kedvéért leengedték a karbikból a benyát: merő egy dzsuva volt. Tudtam, hogy a tank bele egy kicsit rozsdás, de eddig egész jól elvolt így is... A hétvégén végül szétborítottam a karbi-sort, és kiganéztam belőle az ismerős vörös port - anno a Simsonommal is meg kellett ezt csinálni, mert voltam olyan trehány, hogy üres tankkal tettem el egyszer hosszabb időre. Most eltartott a művelet egy egész napig, mert itt négyszer annyi karbit kellett kipucolni. Végül felvarázsoltam még a benzincsőre egy külön szűrőt is, mert a tankból képtelenség volt kiönteni a moslékot.
A próbakör az volt, hogy átmentünk Agához (Kasia nővére), aki 2-3 km-re lakik. Odafelé végre újra járt mind a négy henger. Visszafelé viszont fél óra állás után már csak három indult el, aztán mire hazaértünk, megállt még egy, és sajnos két henger csak addig vonszolja a motort, amíg vissza nem engedem a gázt... Kb. 200 métert kellett még tolni hazáig.
Kurva pipa voltam, és egyszerűen nem hittem el, hogy egy XJR beszarhat. Hétfőn megint metróznom kellett a munkába, de hazafelé már kész volt az akcióterv. Mivel a hármas és a négyes henger állt le, ezért a négyesben könnyen le tudom ellenőrizni a gyújtást, mert ahhoz a kábelhez még nem kell levenni a tankot. Az első szétszedéskor ugyan beraktam az új (6 évvel fiatalabb bontott) gyújtástekercseket, de hát mit lehet tudni... Ha nincs szikra a négyesben, akkor kukázok valahonnan egy másik gyújtás-elektronikát, mert minden mást ugye kicseréltem már... Jó szikra esetén életbe lép a B-terv: akkor fogalmam nincs, hogy mi a picsa baja lehet, és belerúgok egy jó nagyot.
Otthon neki is álltam. A gyújtásnak semmi baja nem volt. Szétbaszott az ideg. Aztán ránéztem az új, átlátszó benzinszűrőre, és láttam, hogy félig van csak benzinnel. Mi van, ha nem elég annak az 5 lityó benyának a nyomása ahhoz, hogy átnyomja magát a girbegurba meghosszabbított benzincsövön? Rátöltöttem még 5 litert. Beindult a rohadék, de megint csak 3 hengerrel. Sírni tudtam volna, de aztán hirtelen ötlettől vezérelve egyenesbe állítottam a motort az oldalsztenderről. És beindult a négyes! Tehát ahhoz az elbaszottul bekötött benzincsőhöz - ahogy kiadta az új szűrő - még 10 liter benzin sem elég nehéz, hogy az oldaltámaszon hagyott motor négyes karbiját megtöltse. Ez azt jelenti, hogy mostantól tankolgathatok kb. 120 kilométerenként, mert már kétharmadig fogyott tankkal is elkezd köhögni a motor. (Ma délután pont ezt csinálta; szerencsére odaértem egy kúthoz...)
Folyt köv, de még nem tudom, hogyan... Addig is itt egy kép Kasiáról:
És egy másik - Hobe kedvéért:
Mióta a megvásárlása után összeszögeltem a Lexust, azóta egyszerűen semmi bloggolni való témát nem szolgáltat... Mondjuk kb. egy hónapja volt műszakizni, amit viszonylag fennakadás-mentesen teljesített. Ugyan a bal hátsó gátlóból elegánsan elfolyt az olaj, de a segítőkész közel-keleti vizsgabiztos két alternatívát is kínált a probléma megoldására:
- 250 font ellenében új, utángyártott teló installálását, avagy
- 30 font vizsgabiztosi éberség-redukciós külön-illeték befizetését
Egyik reggel észrevettem, hogy a már meleg motor alapjárata 900 körül van (amúgy olyan 1050-re van belőve). Az egyik piros lámpánál néztem le a fordulatszámmérőre, mert már régóta haladtam egy kiherélt csövű V2-es motor előtt/mögött/mellett, amitől nem hallottam Bumble Bee hangját. Amikor a V2-es eltűnt, már hallottam is, hogy csak 3 hengerem jár. Hogy teljes legyen az öröm, két piros lámpával később egy Gixerres srác állt meg mellettem, és átszólt, hogy egy csavar van a hátsó gumimban. Milyen jó szeme van, hogy észrevette - gondoltam, de a cégbe beérve kiderült, hogy azért nem kellett ehhez sas-szem:
Nap közben elvittem egy műhelybe a gumit helyrerakni, hogy legalább haza tudjak menni vele - épp jókor, mert már nem sok nyomás volt benne. Akkor már nagyon beteg volt a motor, de még délután hazavitt. A szerelő Humor Herold angol fivére volt személyesen, de a lényeg, hogy a kíváncsiság kedvéért leengedték a karbikból a benyát: merő egy dzsuva volt. Tudtam, hogy a tank bele egy kicsit rozsdás, de eddig egész jól elvolt így is... A hétvégén végül szétborítottam a karbi-sort, és kiganéztam belőle az ismerős vörös port - anno a Simsonommal is meg kellett ezt csinálni, mert voltam olyan trehány, hogy üres tankkal tettem el egyszer hosszabb időre. Most eltartott a művelet egy egész napig, mert itt négyszer annyi karbit kellett kipucolni. Végül felvarázsoltam még a benzincsőre egy külön szűrőt is, mert a tankból képtelenség volt kiönteni a moslékot.
A próbakör az volt, hogy átmentünk Agához (Kasia nővére), aki 2-3 km-re lakik. Odafelé végre újra járt mind a négy henger. Visszafelé viszont fél óra állás után már csak három indult el, aztán mire hazaértünk, megállt még egy, és sajnos két henger csak addig vonszolja a motort, amíg vissza nem engedem a gázt... Kb. 200 métert kellett még tolni hazáig.
Kurva pipa voltam, és egyszerűen nem hittem el, hogy egy XJR beszarhat. Hétfőn megint metróznom kellett a munkába, de hazafelé már kész volt az akcióterv. Mivel a hármas és a négyes henger állt le, ezért a négyesben könnyen le tudom ellenőrizni a gyújtást, mert ahhoz a kábelhez még nem kell levenni a tankot. Az első szétszedéskor ugyan beraktam az új (6 évvel fiatalabb bontott) gyújtástekercseket, de hát mit lehet tudni... Ha nincs szikra a négyesben, akkor kukázok valahonnan egy másik gyújtás-elektronikát, mert minden mást ugye kicseréltem már... Jó szikra esetén életbe lép a B-terv: akkor fogalmam nincs, hogy mi a picsa baja lehet, és belerúgok egy jó nagyot.
Otthon neki is álltam. A gyújtásnak semmi baja nem volt. Szétbaszott az ideg. Aztán ránéztem az új, átlátszó benzinszűrőre, és láttam, hogy félig van csak benzinnel. Mi van, ha nem elég annak az 5 lityó benyának a nyomása ahhoz, hogy átnyomja magát a girbegurba meghosszabbított benzincsövön? Rátöltöttem még 5 litert. Beindult a rohadék, de megint csak 3 hengerrel. Sírni tudtam volna, de aztán hirtelen ötlettől vezérelve egyenesbe állítottam a motort az oldalsztenderről. És beindult a négyes! Tehát ahhoz az elbaszottul bekötött benzincsőhöz - ahogy kiadta az új szűrő - még 10 liter benzin sem elég nehéz, hogy az oldaltámaszon hagyott motor négyes karbiját megtöltse. Ez azt jelenti, hogy mostantól tankolgathatok kb. 120 kilométerenként, mert már kétharmadig fogyott tankkal is elkezd köhögni a motor. (Ma délután pont ezt csinálta; szerencsére odaértem egy kúthoz...)
Folyt köv, de még nem tudom, hogyan... Addig is itt egy kép Kasiáról:
És egy másik - Hobe kedvéért:
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)