Pláza

Dóri tanácsára elmentem a stratfordi Westfieldbe, hogy vegyek ezt-azt, mert ott egy helyen van minden...

Én ugye ahhoz szoktam hozzá, hogy a Westfieldben általában van egy Warehouse, meg valami ABC ("bót"); ezeknek kerestem a megfelelőjét itt is... Na ezek nincsenek; helyette van Prada, Breitling, Tommy Hilfiger, Armani, Victoria's Secret, meg Dolce & Gabanna. Aki ismer, az tudja, hogy mennyire vagyok fogékony az ilyenekre... Az ágynemű-vásárlás tehát elmaradt, de még mielőtt nagy svunggal el tudtam volna hagyni a helyszínt, beleszaladtam egy kedves metroszexuális latin akcentussal beszélő fiatalemberbe, aki valami termékbemutatót akart nekem tartani. Én egyrészt most ráértem, másrészt meg Zélandon leszoktam arról, hogy ezeket zsigerből ignoráljam, úgyhogy megálltam. Még mielőtt meg tudtam volna kérdezni, hogy egyáltalán mi a lófaszt akar rám tukmálni, már kente is össze az alkaromat valami trutymóval. Pár percig még erőlködött, de végül lepattintottam egy "Majd megnézem a website-on, aztán majd lehet, hogy visszajövök"-kel. Kicsit csalódottnak tűnt, pedig szerintem nem néztem ki úgy, mint akinek 90 font helyett akciósan 59.90-ért el lehet adni bőrradírt. Szerintetek?

Ennek ellenére egy szinttel lejjebb a jelenet megismétlődött, csak ott egy hegyes cickójú román kiscsaj (az ő akcentusára rákérdeztem...) kent össze egy másik márkájú bőrradírral. Neki azért elég gyorsan lejött, hogy nem én vagyok a célközönség.

Viszont legalább most mindkét alkaromról becsületesen el van távolítva az elhalt hámréteg...

Csináltam egy képet a DLR-ról (HÉV) is csak úgy találomra:

beautiful London