Élelmezés

- Where?
- London.
- London?
- London.
- London?!?!?
- LONDON!!! You know: fish, chips, cup o' tea! Bad food, worse weather, Mary fuckin' Poppins! LONDON!

Magyarországról nézve ez majdhogynem nyilvánvalónak tűnik, de aki az Egyesült Királyságon kívül élt már más angol telepesek által benépesített országban is, csak az tudja igazán átérezni a jelentőségét annak a fegyverténynek, hogy egy élelmiszer-boltban emberi fogyasztásra kiválóan alkalmas hentesáru és felvágottak is találhatók. Ne essünk tévedésbe: egyértelmű, hogy ez nem lehet az angolok érdeme, de a lényegen szerencsére ez nem változtat!

Most - mivel ezzel az országgal szemben semmiféle elvárást nem támasztottam, tehát viszonylag kevés kellemetlen meglepetés érhet - úgy érzem, hogy a fekete levesen túl vagyok.

Az ilyen állapot pillanatok alatt spontán eufóriába csaphat át, amint az ember felismeri, hogy a házzal szembeni kisboltban nemcsak hogy 100% húst tartalmazó remek kolbászkák, császárszalonna (CSÁSZÁRSZALONNA, baszki!!! Egy convenience store-ban!!!), rendes túró, meg különféle hidegkonyhai készítmények kaphatók, hanem Milka csoki is - közvetlenül a Ritter Sport mellett! (Értem én, hogy vannak ennek a földöntúli választéknak árnyoldalai is, de már beiratkoztam a gym-be.) Amíg az ember kínosan ügyel arra, hogy kizárólag szláv karakter-készlettel írott címkéket hordozó javakat vegyen le a polcról, addig gyakorlatilag nem tud hibázni. Az angol ízlést kiszolgáló hazai húsipari termékek népszerűségét mi sem jelzi precízebben, mint az, hogy ebben a szinte kizárólag bevándorlók által lakott kelet-londoni kis üzletben ilyeneket szinte nem is lehet kapni...