Sok utazás, és kevés Melbourne

Április 21, szerda

Nnna! Negyed 7 van; már sötét. Itt ülök Melbourne belvárosában, a Swanson street-en. Olyan, mint a Nagykörút: dupla sávos, villamossal, meg kurva sok idegesítő emberrel. Az autók is elállják a külső sávot - pont úgy, mint ott.

Az egész mai nap gyakorlatilag utazással telt, pedig repülve a Sydney-Melbourne út nem egy nagy távolság. Sajnos 13:10-kor szállt fel a gépem, és így félbe volt vágva a napom. Elméletileg háromnegyed háromkor értem Melbourne-be; gyakorlatilag 5 óra lett, mire az Avalon "reptérről" (MUHAHA!!!) beért a busz a belvárosba. Elég szar a kép, de muszáj feltennem - ez az Avalon repülőtér (na jó; a széle lelóg a képről...):



Egyszerűen rejtély, hogy miért kell egy puszta közepén levő tyúkszaros pajtát, meg a körülötte levő három bádog vetőmag-raktárat reptérnek kinevezni, és használni. Hogy hitelesebbé tegyék az illúziót, azért még megkérték a traktoros Johhny-bát, hogy hegesszen már valami kortárs-szobrot a bejárat elé, hisz' mégiscsak Ausztrália "legeurópaibb" városának az egyik légi-kikötőjéről van szó... Ő meg - egy naiv képzőművész és egy meggyőződéses komcsi minden esztétikai érzékét mozgósítva - ezt hozta össze:



Esküszöm, hogy ezt nem én fotoshoppoltam össze! Ez így áll a taxi-drosztok, és a reptér bejárata között...

A rozsda-ette alkotás elől jó drága busz visz be másfél óra alatt a belvárosba. (Komolyan mondtam, hogy ez az egész fos a Hortobágy közepén van!)

A városhoz közeledve azonban változik a tájkép. Hirtelen kigyulladt a fejem fölött a kis izzó... Már idáig is gyanús volt, de itt Melbourne-alsón egyértelműen bizonyosságot nyert, hogy Ausztrália tulajdonképpen Amerika déli-féltekére kihelyezett tagozata. Mindenhol ugyanazok a keskeny sávos szar utak, az ormótlan kamionok, az ideges emberek, az elbaszott megalomániás épületek, meg a folyamatos építkezés mindenhol. Még saját New Jersey-jük is van:







Az, hogy a belváros főutcáján villamos jár csak azért van, hogy átbasszák az európai turistát. De én résen vagyok!

Elméletileg 9-kor találkozom Attilával (ő a Krisztián tesója), mert nála fogok itt lakni. Holnap majd világosban megnézem a várost.

...

Újabb intő jel: felkeltem, és 200 métert tettem meg a Körúton a következő kocsmáig. Ez alatt egy faszi a kezembe nyomott egy röplapot, ami szerint a Szcientológiai Egyház ingyen letesztelné az IQ-mat. Anyádat teszteld, köcsög!!! (És ezeket még mindig senki nem rúgta fel jó magasra! Hát hová tart a világ?!?)

Egyébként most kóstolom a city legpatinásabb pubjában (Young & Jackson) a Fat Yak nevű találomra kiválasztott, aranyárban mért sört. Ilyen kurva jó sört még nem ittam!!!

Ez a kép másnap nappal készült a helyről