Luxusautó

Nem. Egészen biztos vagyok benne, hogy mégsem hülyültem meg.

Előbb demonstrálom ezt mindenkinek, akit érdekel, aztán lehet, hogy írok még egy posztot, amiben elmesélem, hogy mit tanultam az elmúlt két hétben a felső tagozatban.

Most azonban újra a régi Jocó következik...

A kibaszott Legend-del már megint csak a szopás van!!! Hetente kellett takarítani az akksi saruját, hogy megfelelő feszültséget kapjon a gyújtás is, mert az eloxidálódott póluson nem jött átt elég teljesítmény, hogy az önindítón kívül még a gyújtásnak is jusson belőle. Magyarul: nem indult a köcsög.

Ebből kifolyólag rutin-műveletté finomítottam a "motorháztető fel - porszívócsővel kitámaszt - 10-es kulcs, drótkefe, és csiszolópapír elővesz - pólus lekefél - saru le - megpucol - saru fel - autó indít - szerszámokat elrak" mozdulatsort. Bütyöknek, az autószerelés Zen-mesterének köszönhetően a pólus és a saru közé végül egy apró lemez-darab, rá pedig olaj került a folyamatos és kifogástalan kontaktot elősegítendő.

Három nap állás után azonban a folyamatos és kifogástalan kontakt ellenére sem indult be a görény. Telefonos segítség (Bütyköt szeretném felhívni, Vágó úr!) után világossá vált, hogy két potenciális problémával állhatok szemben: vagy tényleg szar az akksi, vagy valami az egyébként is gyenge akksit folyamatosan szívja. Láttam én már karón varjút: volt olyan haverom, akinek az utastér-világítás elhalványító elektronikájának a zárlata szívta le minden éjjel az akksiját egy héten keresztül, hogy minden reggel egészséges stressz-oldó kurvaanyázással indulhassanak a dolgos hétköznapok!

Mivel hasonló esszenciális extrákért a Hondámnak sem kell a szomszédba mennie (gyárilag tele van baszva minden elektronikus hülyeséggel, ami elromolhat és adott esetben zárlatosan leszívhatja az akksit), ezért szükség lesz némi diagnosztikára, hogy a hiba forrását feltárjam. Le kell mérni a nyugalmi áram-felvételét az autónak, na! Ezt az első adandó alkalommal meg fogom tenni, amint eláll az eső.

Ha nem szívja semmi az akksit, akkor veszek egy másikat, és megint lesz egy remek autóm. Ha valami élősködik az akksin, akkor viszont újra felizzik a Bütyök-hotline, mert nem tudom elképzelni, hogy ennek a büdös ribancnak a javítására még egyszer elpazaroljam a tehetségemet.

Szerencsére ugye tanultam az egyetemen a redundáns rendszerek megbízhatóság-növelő technikáiról, úgyhogy van még két faék-egyszerűségű, szikla-szilárd backup-autóm, amiket ilyen esetekben mellényzsebből húzok elő, és akár atom-támadás után is elindulhatok velük a munkába anyázás nélkül...