Interstellar

Az irodában aludtam, mert St. Pancrasról ment a vonat, ami kivisz Lutonra a szombat reggeli 6:25-ös géphez. Hajnalban kivonszoltam magam a pályaudvarra, és felszálltam a 3:14-es Bedford felé tartó vonatra. Velem szembe leült egy srác.

- Where are you from?
- Hungary.
- Where are you going?
- Sicily.

Láttam az arcán, hogy teszteletlen kódrészletre fut nála a vezérlés... Lázasan megpróbálta összerakni magában a váratlan információkat. Az éjjel ivott ugyan becsületesen, de nem bélyegezett, és most mégis itt ül vele szemben a faszi, aki Dunakeszi Gyártelepen szállt fel a hajnali vonatra, ami ezek szerint - ki tudja hány féregjáraton áthaladva - Palermo Centralén keresztül megy Bedfordba... Nem csalás, nem ámítás: a mellettem levő ülésen ott figyelt a málhazsákom is. Elindult egy izzadságcsepp a homlokán, ahogy kinézett a vonat ablakán a sötétbe. Ő csak haza akart érni St. Albansba, hogy végre ágynak dőlhessen a buli után, de most lehet, hogy az idődilatáció miatt már a szeretteit sem látja többé... Hirtelen ötlettől vezérelve odafordult a túloldali ülések felé, ahol egy fiatal csaj ült:

- Where are you from?
- Bulgaria.