Muszáj valamivel elterelnem a gondolataimat a munkáról, úgyhogy gondoltam írok valamit.
Először lefutom a kötelező köröket dióhéjban (az elmúlt néhány hét összefoglalója):
1. Elbaszott jót motoroztunk Taranakiban. Részletek itt. A végén észrevettem, hogy a rendszámtábla-tartóm el van repedve, és már alig tartja valami.
2. Azt hittem, hogy a Legend hengerfejes lett, de kiderült, hogy mégsem. A hűtő viszont sanszos, hogy (részlegesen) el van dugulva. El kell vinnem kipucoltatni, meg átöblíttetni a rendszert.
Sajnos azonban ezek most mind háttérbe szorulnak, mert a cégnél már hugyozni sincs időm. Úgy tűnik, hogy ideiglenesen tanácsadóvá/vezető-fejlesztővé léptettek elő. Hogy ez mennyire végleges, az a következő hónap(ok)ban fog kiderülni - hacsak rá nem borítom az asztalt az egész vezetőségre, és ki nem lépek a gecibe. Ehhez már meglehetősen közel állok. Azért próbálok úrrá lenni magamon, mert ha a benti háborút megnyerem, akkor elmondhatom, hogy büszke vagyok magamra. Szerintem mindenki ismeri az ide vágó passzust:
- Anyu, mindenki Rambónak csúfol a suliban!
- Jól van, kicsim, holnap bemegyek az igazgatóhoz.
- Hagyd, anya. Ez az én harcom...
Amire viszont nem vagyok büszke, az az, hogy két hét leforgása alatt kétségekkel teli naiv idealistából átváltoztam a leggennyesebb köpni-való politikussá. Igazából tudat alatt mindig tisztában voltam vele, hogy az emberek undorítóak, és beléjük kell rúgni. Viszont csak most jutottam el odáig, hogy messziről a hátuk mögül elstartolva még neki is futok hozzá...
Na mégiscsak ide lyukadtam ki végül... Ja, és tudom, hogy a "tanácsadó" szóra mi jut eszébe mindenkinek. Az én véleményem jobbra fent olvasható már elég régóta... Itt most olyan tanácsadót kell érteni, aki meg is csinálja azt, amit tanácsol - ez azért más megvilágításba helyezi a dolgot.
Egyébként meg (annak ellenére, hogy azt állítottam, hogy a blog a családomnak és barátaimnak szól) tökre örülök, hogy egy csomóan kommentelnek, akiket nem is ismerek. Üdv mindenkinek!
Holnap reggel visszaolvasom ezt az egészet; kíváncsi vagyok, hogy akkor is értelmesnek tűnik -e ez a szétszórt sóder...?
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Hajrá, mutasd meg nekik. Azért pár cimbit hagyjál magadnak, azok mindig kellenek.
VálaszTörlésHehe, ismerős... nálunk is itt az üzemben miután lelécelt az amerikai kollega rámnyomták a melója 80%-át, plusz a senior systems engineer feladatkört, de egy centtel se lett több a lóvé, csak az adminisztrációs faszkodás emelkedett a duplájára. Fel is mondtam mint a frász és elhúztam a konkurenciához 30%-al több lóvéért :D
VálaszTörlésBirosz: tudom. Nehéz ügy ez, de most az a legfontosabb, hogy magamat kiássam a mások szarából. Ha ez csak úgy lehetséges, hogy rájuk lapátolom vissza, akkor sajnos azt kell tennem. Nem egyszerű dolog a politika.
VálaszTörlésBalázs: ez nyilván nekem is sokkal egyszerűbb lenne, de most személyes motivációm is van arra, hogy folytassam. Rambo nem kegyelmez még magának sem...
Gratulálok az előléptetéshez!
VálaszTörlésHa az ő szaruk, akkor gondolkodás nélkül lapátold vissza nekik. Voltam én is hasonló helyzetben... hát na ja etc . Elég sokváltozós függvény ez kéremalásan, szóval csak határozottan.
VálaszTörlésLive for nothing, or die for something.
Frater: majd ha hivatalos lesz. Papíron még mindig egy kis porbafingó programozó vagyok. Bár már látni, hogy emelkedik az ázsióm a cégnél, mert mindenki, akit elküldök a picsába még aznap smúzolva jön vissza, hogy tudnék -e neki segíteni...
VálaszTörlés