Pillanatnyi impulzus által vezérelve megakadt a szemem a friss pékáruknál egy "sourdough viennán". Megnyomorgattam egy kicsit, hogy tényleg olyan ropogós -e a héja, mint amilyennek kinéz. Az, hogy lisztes is nem számított, mert a lisztes kenyerek általában jók szoktak itt lenni. Mindazonáltal ilyenkor nagyon résen kell lenni, mert a "sourdough" az esetek nyolcvan százalékában olyan német típusú kenyeret takar, amitől az ember segge is összeszorul, olyan savanyú.
Általában egyébként tartós kenyeret szoktam venni, mert a friss nem fogy el elég gyorsan, és rám szárad. Úgy döntöttem, hogy ezúttal viszont vállalható a kockázat, mert olcsó is volt, meg jól is nézett ki.
Hazamentem, és csak ott vettem észre, hogy PÖTTYÖS AZ ALJA!!!
Bassza meg!!! - gondoltam - megint árnyékra vetődtem!!! - mert a magyar vadkapitalizmus villámgyors élelmiszer-silányító futótüze mélyen az agyamba égette, hogy az Auchan-os/Tesco-s pöttyös kenyerek olyan szarok, hogy ember tiszta lelkiismerettel még a moslékba sem keveri bele, mert a disznók is fintorogva fordulnak el tőle... Rendes kenyeret kizárólag falusi/kisvárosi "független" péknél lehet venni. Vagy már ott se, de ha igen, akkor annak szigorúan sima az alja.
Felszeltem, megkóstóltam a Pak'N'Save-est: finom volt. :)
Nekem a fekete kenyerek jelentik a csúcsot, itt jó német pékséggel még nem találkoztam, de két orosz boltban is volt autentikus Borogyinói cucc. Bejött nagyon :)
VálaszTörlés