Történt aztán, hogy jött a nyár, és elkezdtük a balatoni ház agresszív felújítását. Így a ház most mérsékelten lakható, de amíg az ács srácok felrakják a tetőt, addig ők laknak benne. Le kellett vinnem viszont némi csatornát nekik, hogy a munka ne akadjon el legalább most - ha már egyszer belekezdtek két hónapos késéssel, mert nem volt cserép. (Ha valaki nem ismeri az építőanyag-ipari poszt-Covid szindrómát, akkor nézzen utána...!)
Kedd este lementem, de mivel a kite-ozásnak és a siklóernyőzésnek köszönhetően rajta tartom az ujjam a meteorológia (de főleg a szél-jelentés) ütőerén, ezért a csatornához hozzácsaptam két kite-ot, meg a három deszkát, mert péntekről szombatra eső éjszaka vihart írt. Szerda-csütörtök-pénteket kellett tehát eltöltenem a Balatonon - ami 37-40 fokban amúgy nem jelentene problémát, de én dolgozni terveztem ez idő alatt... Ha nagyon akartam volna, akkor a házban is alhattam volna a földön, de mivel a kocsi kombi, ezért abban is van majdnem olyan kényelmes fekvés, mint a padlószőnyegen - és a kocsiban legalább senki nem lép rám, ha kimegy éjjel pisálni.
Rögtönzött lakóautómban töltöm tehát az éjszakákat, amihez az EU-támogatás-bonanza melléktermékeként megszületett új máriafürdői szabadstrand nyújt egészen használható infrastruktúrát. Az, aki reggel 7 és este 8 közöttre tudja időzíteni a szarást, (amikor kinyitják a WC-ket) annak ez több mint elegendő. Mondjuk igazán csinálhattak volna meleg vizes zuhanyzót is a rohadékok, és akkor nem a vízvezeték-meleg zuhany alatt kellene tisztálkodnom, de ezt a kellemetlenséget a nappali 40 fokban tényleg nem veszem a szívemre.
Nagyobb probléma, hogy közben "business as usual" munkanapokat kell(ene) teljesítenem. Szerdán a Strand Büfében próbáltam hozzájárulni a brit GDP növekedéséhez, de sajnos a felfokozott folyadék-bevitelnek köszönhetően (ami sörökből és fröccsökből állt) csúfos kudarcot szenvedtem, mert teljesen lealjasodtam már kora délutánra. Még szerencse, hogy nem hagytam el semmit...
Csütörtökön ezért átmentem Keszthelyre, hogy ott valami légkondicionált caféban töltsem a napot - 10 éves Javascript kódot debuggolva. Az IT-sek itt valószínűleg már érzik a helyzet paradoxonát - de én megpróbáltam!
Ma Máriafürdőn folytatom, mert találtam egy puccos légkondizott éttermet, úgyhogy oda bevackolom magam. Kíváncsi leszek, hogy mennyire tudok termelékeny lenni...
2022. július 1., péntek
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Na látod....! Nem kell ehhez San Fransisco mellett lakni és a gógelnél vagy az almánál dolgozni, hogy egy kocsiban tanyázzál és úgy koptass billenytűzetet.
VálaszTörlésAz utolsó kép félreérthető. Valójában javascript kódok komponálását láthatjuk emberfeletti koncentrációval, agyhullámok segítségével.
VálaszTörlés