2020. február 14., péntek

Steamer

Na van itt valami, ami a múltkori poszthoz kapcsolódik... Volt egy időszak, amikor ugye kerestem, hogy milyen neoprént kellene venni, úgyhogy feliratkoztam az összes angol online szörf-bolt email-listájára. Azóta nyilván fossák nekem az emaileket az éppen aktuális akciókról. Most van a szezonja a tél végi kiárusításnak; kaptam is valami érdekeset: egy csomó kapucnis steamer (így hívják a téli wetsuitokat) most marha olcsó, mert már potom 300 és 400 font között megvehető. Erre azért felvontam a szemöldökömet, mert volt idő, amikor ebből az összegből én két autót tudtam venni - de még az én kurvajó O'Neill steamerem is "csak" valami 200-250 fontba került.

Ráadásul ennek a márkája "Xcel", amiről eddig még nem is hallottam. Rámentem a linkre, mert kíváncsi voltam, hogy mit tudhat egy wetsuit, ami már annyiba kerül, mint egy száraz-ruha...

Itt azért közbeszúrom, hogy hideg vízben két féleképp lehet szörfözni meg kiteozni: wetsuittal, vagy drysuittal. A búvárkodás is így megy: minél hidegebb a víz, annál kevesebb ingerenciát érez az ember, hogy nedves-ruhával merüljön. Rajtam még soha nem volt száraz-ruha (sőt: wetsuitból is csak ilyen szedett-vedett kölcsön-ruhákban merültem), de azt tudom, hogy már az Adrián sem nagyon fűlik a fogam a búvárkodáshoz, mert ott én már nyáron is fázom a wetsuitban: Horvátországban nem megy a víz 16 fok fölé az átlagos merülő-mélységben. (Igazából amikor Sri Lankán feljöttünk a korallzátonyról, ahol a mélyben is 28 fokos volt az óceán, én a szélben akkor is fáztam egy kicsit...)

Azt vettem viszont észre, hogy míg a búvárok imádják a drysuitot, ami bővebb/macerásabb, mint egy wetsuit, addig a komoly szörfösök jobban szeretnek a hideg vízben is nedves-ruhával csapatni, mert ott mozogni kell, és a testre simuló, elasztikus wetsuit sokkal több mozgási szabadságot nyújt. Érdemes megnézni ezt a TED talk-ot a hideg-vizes szörfözés egy megszállottjáról... (A jó búvárnak ezzel ellentétben az a kihívás, hogy minél kevesebbet mozogjon: akkor kevesebb levegőt fogyaszt.)

Szóval a szörfösöket és kiteosokat kiszolgáló ipar itt elvált: felmerült az igény a steamerekre, amikből évről évre komolyabb cuccokat látunk, és az Isten pénzét is el lehet rájuk baszni... A technikai kihívás tehát neoprén anyagból - ami nyúlik - minél "szárazabb" (a vizet minél kevésbé ki-be engedő) ruhát csinálni.

Itt van tehát ez az Xcel Drylock 5/4. A két szám szörfruha esetén a vastagságot jelenti milliméterben a törzsnél, és a végtagoknál; a karon és a lábon elég a kicsivel vékonyabb anyag, mert ott kevesebb hőt ad le a test, és több rugalmasságra van szükség. Fél órát gugliztam, mire nagyjából képbe kerültem, hogy mit tud...

A teljesség igénye nélkül csak néhány tech-mazsola:
  • japán mészkőből és újrahasznosított autógumiból készült neoprén; 2018-tól továbbfejlesztve: most már "Nanoprene Lite"-nak hívják. (Fingom nincs, hogy miért akarna valaki mészkőből készült ruhát magára venni, de ez állítólag könnyebb, puhább, és melegebb: a legújabb felmérések szerint a csecsemők is jobban szerettek volna az anyaméh helyett Nanoprene Lite-ban kifejlődni...)
  • "Celliant Black" okos-szövetből készült bélés. Ez üreges mikroszövet, ami visszaveri az infravörös sugárzást (gyengébbek kedvéért: a test hőjét).
  • félszáraz, mágnesesen is záródó zippzár
  • triplán ragasztott, láthatatlan varrás. (Esküszöm! Ez olyan, hogy csak az anyag egyik oldalán látszik, mert a tű csak belemegy a neoprénbe, és félúton "visszafordul"...)
  • fakulás-ellenálló külső anyag
  • "FusionX", melegen, nagy nyomáson felvitt védő ragasztás a varrásokon

Hát itt tartunk most... Az ugye megvan mindenkinek, hogy 80 éve a nagyapáink még örültek, ha a Don-kanyarban volt high-tech pufajkájuk, mert akkor csak a lábujjaik fagytak le - úgy, hogy a vízbe eszük ágában sem volt belemenni?!?
Én mondom: cukormázból vagyunk mi itt a 21. században; megérett ez a civilizáció a pusztulásra...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése