2012. április 4., szerda

Hardtop

Néhány hónapja fordult velem elő életemben először, hogy szabad szemmel is jól látható összeget adtam ki egy autóért. Kiszámoltam: itt Zélandon az előző kocsiim (5 db) összesen kerültek kb. annyiba, mint ez a Mazda MX-5.

Kellett egy ilyen, na. Oldszkúl. Méregzöld (elnézést: "british racing green"), krémszínű bőr-belső (amit utálok), fa sportkormány (és váltógomb), légkondi, hardtop, alufelnik, hátsó spoiler, bukólámpa: van minden, mint a búcsuba’. Azt leszámítva, hogy japán, tiszta retro-angol sportkocsi-érzés: annyira autentikus, hogy még az olaj is folyik belőle. (Ezt természetesen leszarom.)

Nem kell semmi flancra gondolni; jövőre lesz a gépsárkány 20 éves. Más ugyanennyi pénzből fele ennyi idős jellegtelen kisautót vesz, ami pont ugyanolyan szar (jó), mint ez, csak ahhoz már rúdaranyért adják az alkatrészt (és akkor a javítás munkadíját még figyelmen kívül is hagytam).
Miután meggyőződtem arról a két tényről, hogy

  1. a ponyvatető tényleg tökéletesen beázás-mentes (egészen addig, amíg nem szakad szét);

  2. a kabriózás mekkora faszaság,

rájöttem, hogy semmi szükségem az extra üvegszálas tetőre, mert két ember kell ahhoz, hogy azt fel-le rakosgassa az autóra. (Ráadásul útban is van, amikor nincs az autón...) Meghirdettem a TradeMe-n, mert az árából ki fog jönni a ponyvatető-csere (ha majd aktuális lesz), hiszen egyik sem olcsó.

Egész gyorsan elment; tegnap már jött is érte egy kínai kölyök a haverjával. Huszonéves srácok voltak; a polír kocsin akkora deep-dish felnikkel, hogy egyszerre lógtak bele jobb oldalon a szemközti sávba, balra meg a padkába... Mondtam, hogy segítek nekik felszerelni a cuccot az övékre, mert nem tudták, hogy mi kell hozzá. A hardtop a kocsi fölött volt fellógatva a garázsomban. Hogy hozzá tudjunk férni, megkértem a srácot, hogy álljon már ki az enyémmel a garázs elé, mert a gipsz-mankó kombó nem igazán testhezálló viselet egy dodzsem-méretű sportkocsihoz. Beült, és kuplung nélkül ráindítózott a befékezett, sebességbe rakott kocsira (az akksi 3 hete pihen, mellesleg...).

“Jaaaaa, ez manuális???? Hát én nem tudok ilyet vezetni!” - és ki is ugrott… Behajtogattam magamat az ülésre, és kiálltam a garázsból. Aztán elővettem a csavarhúzó-készletemet, és tettem egy erőtlen kísérletet arra, hogy megmutassam nekik, mit csináljanak, mert nekem fél lábon elég kényelmetlen autót szerelni. Rossz volt nézni, ahogy a csavarhúzó állt a kezükben, úgyhogy be kellett látnom: egy ilyen precíziós szerszám üzemeltetése megoldhatatlan feladatot állít a két autóbuzi boyracer elé. Elvettem tőlük, mielőtt elrontják…

Most erre mit mondjak?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése