Múlt héten - félig rettegve, félig bizonytalanul - megnéztem még néhány garázsos házat. A szokásos felhozatal mellett (boyracer-srácok térdig szemétben; curry-szagú cigánykölykök derékig szemétben; igénytelen huszonéves kiwi picsák, stb.) újabb gyöngyszemre bukkantam...
Egy ötven körüli tanár a házának az egyik szobáját hirdette. Egészen szimpatikusnak tűnt, amikor ajtót nyitott; kicsit az öregedő Sean Connery-re emlékeztetett. Körbevezetett a házban. Megmutatta, hogy melyik 2 szoba közül választhat a leendő bérlő: az egyik egy kicsit kisebb, és sötétebb; a másik ablaka alatt viszont a tyúkok(!) kifutója van (kakas nincs, de emezek hajnalban egy kicsit kotkodácsolnak...). Oké, mindenkinek kell legyen valami kis hülyesége; teljesen jóhiszeműen még le is ültem vele a nappaliban dumálni. Erre felvezette, hogy ő homokos, majd elővett egy két A4-es oldalnyi kinyomtatott, pontokba szedett "házirendet", amit szorgalmasan fel is olvasott:
- cipőt levenni, mielőtt a házba lépsz,
- nem vihetsz vörösbort a szobába,
- konyhapult helyett a vágódeszkán szeletelj, ha főzöl,
- ne hagyd őrizetlenül a főni feltett kaját,
- ne tarts a hűtőben disznóhúst (mert ő zsidó)
- kapcsold ki a modemet, ha nem netezel
- ne zuhanyozz 5-6 percnél tovább,
- jelentsd be, ha látogatót hozol éjszakára
- este 9 után csendet, rendet, fegyelmet!
.
.
.
Zokogva visszaköltöztem Hokanékhoz...
2009. október 27., kedd
2009. október 11., vasárnap
Coming out
Ezt a képet most küldte át GAF; a magyarországi nyaralásomon készült. Nem hiszem, hogy bármit hozzá tudnék tenni... :)
2009. október 10., szombat
Flat-hunt
Azért nem gyenge, hogy milyen arcokkal találkozik az ember egy sima albérlet keresés során. Ma megnéztem egy szobát egy northcote-i házban, ahol ez a két csóka lakott (de legalábbis így néztek ki):
Foglalkozásukra nézve pedig Star Wars figura készítők és forgalmazók. Négy könyvespolc volt csurig rakva bedobozolt Star Wars figurákkal. Az egyik tetejéről pedig egy közepes Teddy Bear -méretű birodalmi lépegető figyelt lefelé (2 lábú, ha ez érdekel valakit...)
Rohadjak meg, ha nem így volt!
Foglalkozásukra nézve pedig Star Wars figura készítők és forgalmazók. Négy könyvespolc volt csurig rakva bedobozolt Star Wars figurákkal. Az egyik tetejéről pedig egy közepes Teddy Bear -méretű birodalmi lépegető figyelt lefelé (2 lábú, ha ez érdekel valakit...)
Rohadjak meg, ha nem így volt!
Hurrá: egy valami sikerült!
De akkor is: ahhoz, hogy egy Linuxot egy USB adapterrel a wifi-re akasszunk, miért kell
- fél-egy órán át feleslegesen szerencsétlenkedni a használhatatlan GUIs network managerrel,
- 1 órán át túrni a Netet valami értelmezhető doksiért,
- letölteni a driver forráskódját,
- fél tucat fos konfig-fileban hackelni,
- fordítani egy kernel-modult,
- directorykat kreálni, és össze-vissza másolgatni minden szart,
- egy tucat rendszer-utility használatát megtanulni,
- és újra bootolni
?????????????
Örülök, hogy legalább ez megvan, de akkor is hányok.
- fél-egy órán át feleslegesen szerencsétlenkedni a használhatatlan GUIs network managerrel,
- 1 órán át túrni a Netet valami értelmezhető doksiért,
- letölteni a driver forráskódját,
- fél tucat fos konfig-fileban hackelni,
- fordítani egy kernel-modult,
- directorykat kreálni, és össze-vissza másolgatni minden szart,
- egy tucat rendszer-utility használatát megtanulni,
- és újra bootolni
?????????????
Örülök, hogy legalább ez megvan, de akkor is hányok.
Örvény
A múltkori elbukott műszakik, és egyéb előjelek után már gyanús kellett volna hogy legyen. Most viszont már teljesen egyértelmű: szopó-szérián vagyok. Biztosan mindenki ismeri az érzést, amikor hetek (és jobb esetben csak hetek) telnek el úgy, hogy semmi sem sikerül. Van, hogy az ember bármibe vágja a fejszéjét, szopás lesz a vége... Sőt: van hogy már bele sem vágja semmibe, és annak is csak szopás a vége. (Ha az ember görcsösen próbál kapálózni a végzet ellen, annak meg pláne szopás a vége...)
A profi pókeresek (vagy bárki, aki tanult valószínűség-számítást) ismerik ennek a jelenségnek a matematikai hátterét is. Nekem is van némi rálátásom a témára, és a nagy számok törvénye alapján tudom, hogy hosszú távon elkerülhetetlenek azok a periódusok, amikor egymást követik a "bad beat"-ek. (Így hívja a pókeres azt a valószínűtlen eseményt, amikor az idióta ellenfele teljesen vert helyzetből végül elviszi a potot). Nem tudom, hogy ki hogy van vele: ilyenkor engem a tudományos magyarázat ellenére is szétbasz az ideg.
Ekkor a legjobb lenne beteget jelenteni, és otthon a négy fal által nyújtott biztonságban reménykedni, hogy az Armageddon elmarad. Vagy a "Tom és Jerry" Tomjához hasonlóan kendőt kötni a szemre, kinyitni a vasúti sínen a kemping-széket, leülni, és az esélytelen nyugalmával ragyújtani (hiszen tudja, hogy ha ARRÓL a sínről lelép, akkor úgyis a másik vonat üti el...).
Ez történt az elmúlt hónapban velem:
1. Találtam az újságban egy kurvajó kiadó garázst Beach Havenben gombokért. Gondoltam, hogy a raktárból átpakolok oda: így a motor(oka)t lesz hol tartani, és nem kell garázsos kéglit vadásznom. (Hokan haverom házában csöveztem végig a szeptembert, amíg ők Vietnamban motoroztak - sajnos ez viszont nem tarthatott örökké.) A garázst kiadó öregasszonnyal lezsíroztam a dílt, aztán amikor mondtam, hogy megyek a kulcsért, akkor nagyon sajnálta, de a fia kiadta már egy haverjának.
2. Flatmate-kedni készültem. Találtam egy egész jó kéglit Glenfieldben (nagy szoba, nagy garázs, frissen kifestett ház, csendes utca). Megnéztem még kettőt-hármat, de gondoltam, hogy az jó lesz. Felhívtam a tulajt, hogy akkor költöznék. Sajnos meggondolta magát; inkább egyben adja ki az egész házat (természetesen a garázst sem adja ki külön).
3. Az egyik pénteken céges reggeli volt az Albany főirodában. A Hondával mentem fel az autópályán. Egyetlen helyen léptem csak oda egy kicsit a gázra, hogy a sort utolérjem, mert szemmel láthatóan elhagytak. Nyilván itt egy trafipaxos rendőr állt: 114 km/h = 80 dollár + 20 pont. Ezzel együtt 95 pontom van, tehát ha mostantól bármit csinálok, akkor 3 hónapra kipontozódom a forgalomból...
4. Találtam egy másik szobát Beach Havenben. Egy fiatal kiwi picsa hirdette (nagy garázs, bukszus, és patak a ház végében). Gyorsan beköltöztem, hogy nehogy erről is lemaradjak (Értsd: négyen elbasztunk egy egész szombatot, hogy a raktárból átcuccoljunk ebbe a garázsba). A költözés utáni kedden a ribanc bejelenti, hogy terhes, és a hapsija otthagyta, ezért visszaköltözik az anyjához Palmy-ba; ergo november végén felmondja a házat. Ha akarok, kereshetek bele lakótársakat. (Add át üdvözletem anyádnak!)
5. Tegnap Bogi begyűjtött egy 200 dolláros büntetést a lejárt műszakijú Hondával. Ennek a javítására egyébként egy 270, meg egy 600 dolláros ajánlatot kaptam: az első szerelő meg sem nézte az autót, a második pedig azt állítja, hogy a 4-wheel steering miatt darabokra kell szedni a kocsit a steering rack cseréjéhez...
Mindezek tetejébe pedig amióta itt vagyok, majdnem folyamatosan esik a rohadék eső (persze a kivételesen enyhe, verőfényes augusztus után, amit nekem ugye csak meséltek).
Remélem mindenki jól szórakozik.
A profi pókeresek (vagy bárki, aki tanult valószínűség-számítást) ismerik ennek a jelenségnek a matematikai hátterét is. Nekem is van némi rálátásom a témára, és a nagy számok törvénye alapján tudom, hogy hosszú távon elkerülhetetlenek azok a periódusok, amikor egymást követik a "bad beat"-ek. (Így hívja a pókeres azt a valószínűtlen eseményt, amikor az idióta ellenfele teljesen vert helyzetből végül elviszi a potot). Nem tudom, hogy ki hogy van vele: ilyenkor engem a tudományos magyarázat ellenére is szétbasz az ideg.
Ekkor a legjobb lenne beteget jelenteni, és otthon a négy fal által nyújtott biztonságban reménykedni, hogy az Armageddon elmarad. Vagy a "Tom és Jerry" Tomjához hasonlóan kendőt kötni a szemre, kinyitni a vasúti sínen a kemping-széket, leülni, és az esélytelen nyugalmával ragyújtani (hiszen tudja, hogy ha ARRÓL a sínről lelép, akkor úgyis a másik vonat üti el...).
Ez történt az elmúlt hónapban velem:
1. Találtam az újságban egy kurvajó kiadó garázst Beach Havenben gombokért. Gondoltam, hogy a raktárból átpakolok oda: így a motor(oka)t lesz hol tartani, és nem kell garázsos kéglit vadásznom. (Hokan haverom házában csöveztem végig a szeptembert, amíg ők Vietnamban motoroztak - sajnos ez viszont nem tarthatott örökké.) A garázst kiadó öregasszonnyal lezsíroztam a dílt, aztán amikor mondtam, hogy megyek a kulcsért, akkor nagyon sajnálta, de a fia kiadta már egy haverjának.
2. Flatmate-kedni készültem. Találtam egy egész jó kéglit Glenfieldben (nagy szoba, nagy garázs, frissen kifestett ház, csendes utca). Megnéztem még kettőt-hármat, de gondoltam, hogy az jó lesz. Felhívtam a tulajt, hogy akkor költöznék. Sajnos meggondolta magát; inkább egyben adja ki az egész házat (természetesen a garázst sem adja ki külön).
3. Az egyik pénteken céges reggeli volt az Albany főirodában. A Hondával mentem fel az autópályán. Egyetlen helyen léptem csak oda egy kicsit a gázra, hogy a sort utolérjem, mert szemmel láthatóan elhagytak. Nyilván itt egy trafipaxos rendőr állt: 114 km/h = 80 dollár + 20 pont. Ezzel együtt 95 pontom van, tehát ha mostantól bármit csinálok, akkor 3 hónapra kipontozódom a forgalomból...
4. Találtam egy másik szobát Beach Havenben. Egy fiatal kiwi picsa hirdette (nagy garázs, bukszus, és patak a ház végében). Gyorsan beköltöztem, hogy nehogy erről is lemaradjak (Értsd: négyen elbasztunk egy egész szombatot, hogy a raktárból átcuccoljunk ebbe a garázsba). A költözés utáni kedden a ribanc bejelenti, hogy terhes, és a hapsija otthagyta, ezért visszaköltözik az anyjához Palmy-ba; ergo november végén felmondja a házat. Ha akarok, kereshetek bele lakótársakat. (Add át üdvözletem anyádnak!)
5. Tegnap Bogi begyűjtött egy 200 dolláros büntetést a lejárt műszakijú Hondával. Ennek a javítására egyébként egy 270, meg egy 600 dolláros ajánlatot kaptam: az első szerelő meg sem nézte az autót, a második pedig azt állítja, hogy a 4-wheel steering miatt darabokra kell szedni a kocsit a steering rack cseréjéhez...
Mindezek tetejébe pedig amióta itt vagyok, majdnem folyamatosan esik a rohadék eső (persze a kivételesen enyhe, verőfényes augusztus után, amit nekem ugye csak meséltek).
Remélem mindenki jól szórakozik.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
